Lépéskényszerben a magyar bankok: az Európai Bankhatóság (EBA) új ESG kockázatkezelési iránymutatása a klímaváltozás ellen

Sajtóközlemény, EY

Az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatása nemcsak felügyeleti megfelelési kötelezettséget, hanem az ESG kockázatok integrációjának lehetőségét is jelenti a bankok számára. Az EY szerint a bankoknak már idén számos fejlesztésre, köztük az iránymutatás elvárásaihoz igazodó, prudenciális átállási terv kidolgozására lesz szükségük a 2026. januárban élesedő megfelelőség eléréséhez.

Az EBA iránymutatása segít a bankoknak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok szisztematikus kezelésében, ezzel hozzájárulva a pénzügyi stabilitáshoz és a fenntartható növekedés előmozdításához. Fontos kiemelni, hogy az azonosítás kapcsán elvárt referencia módszertan többféle megközelítés – úgymint kitettség, portfólió, portfólió-igazodás, szcenárió alapú – együttes alkalmazását várja el. A bankokkal szemben az az elvárás, hogy előretekintő perspektívát alkalmazzanak ott, ahol releváns, például a metrikák és mutatószámok, vagy az átállási terv során.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere hangsúlyozza: „Azok a bankok, amelyek az új szabályozást stratégiai lehetőségként értelmezik, nemcsak a megfelelőségi követelmények teljesítésében lehetnek hatékonyabbak, hanem új üzleti lehetőségeket is azonosíthatnak. A pénzügyi termékek folyamatos fejlődésével azok az intézmények lesznek felkészültebbek az ESG kockázatok összetettségének kezelésére, amelyek proaktívan alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat.”

Az EY nem reprezentatív felmérésében* a banki szektor képviselői arról nyilatkoztak, hogy mit tekintenek a legnagyobb akadálynak az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatásnak való megfelelés kapcsán. A válaszadók 52 százaléka a gazdasági hatások bizonytalanságát, míg 28 százalék az adatok hiányát tartja próbatételnek a klímaváltozási kockázatok megértésében. A megkérdezett szakemberek 69 százaléka a banki ügyfelek ESG kockázati profiljához szükséges adatfolyamatok kialakításában lát megoldandó feladatot. Az EBA iránymutatás megfeleléséhez a válaszadók 75 százalékának az adatok biztosítása, feldolgozása és elemzése jelent komoly feladatot, míg 35 százalék az átállási tervezésben lát nehézséget.

Az EBA iránymutatás célja, hogy segítse a pénzügyi intézményeket az ESG kockázatok azonosításában, mérésében, kezelésében és monitoringjában. Ehhez szükséges a belső folyamatok fejlesztése, az ügyfelekkel való együttműködés elmélyítése és a megfelelő adatgyűjtési gyakorlatok kialakítása és működtetése. Az előírások tisztázzák az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokkal (ESRS) kapcsolatos átfedéseket, és segítenek összehangolni a két kötelezettség teljesítését.  

Az európai pénzügyi felügyelet először ebben az ajánlásban vállal szerepet azzal a céllal, hogy konkrét, részletesen megfogalmazott elvárásain keresztül biztosítsa a szektor zöld átállásának hitelességét. A kockázatkezelési keretrendszereikben a bankoknak szigorúan figyelembe kell venniük a mérés és monitoring kérdéseket az átállási tervezés során. Az új irányelvet 2026-tól már alkalmazniuk kell a nagyobb bankoknak, míg a kisebb és kevésbé összetett pénzügyi intézményeknek 2027-ig van idejük megfelelni az elvárásoknak. 

Kapcsolódó tartalom
Kapcsolódó cikkek

Kövess minket Facebookon!

Követlek

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél elsőként értesülni az ESG legfrissebb híreiről és trendjeiről? Iratkozz fel hírlevelünkre, és maradj naprakész a fenntarthatóság világában!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Szeretnél elsőként értesülni az ESG legfrissebb híreiről és trendjeiről? Iratkozz fel hírlevelünkre, és maradj naprakész a fenntarthatóság világában!