Friss rendeletek fordítják végrehajtásra a nyáron módosított ESG törvényt. A felügyelet célzottabb ellenőrzésekre és arányos bírságolásra készül, miközben a jogalkotó bizonyos területeken átmeneti könnyítéseket biztosít. A vállalatok számára a tét óriási: a szankciók elérhetik az árbevétel 1%-át, de legfeljebb 50 millió forintot, miközben több kulcshatáridő is kitolódott. Aki most kezd felkészülni, elkerülheti a bírságokat és versenyelőnyt is szerezhet.

Miért kulcslépés a mostani rendeletcsomag?

Az elmúlt napokban egyszerre több ESG-hez kapcsolódó végrehajtási rendelet jelent meg, amelyek a júniusban módosított törvény gyakorlati érvényesülését biztosítják. Ezek közül sok rendelkezés inkább technikai jellegű – például az akkreditációs és nyilvántartási szabályok pontosítása az NGM és az SZTFH rendeletekben.

A cégek számára azonban a fő üzenet világos: az ESG immár számonkérhető megfelelési kötelezettség, nem csupán egy önkéntes vállalás. A 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet az indokolás szerint „átlátható és arányos bírságolási rendszert” vezet be, amelyben a szankciók mértékét a jogsértés súlyossága, a cég gazdasági helyzete és a fenntarthatósági hatás alapján határozzák meg.

Ez azt jelenti, hogy a hatóság már nemcsak a szándékot vizsgálja, hanem konkrét, visszaellenőrizhető folyamatokat vár el a vállalatoktól. A „papír megfelelés” időszaka ezzel véget ér: a valós adatszolgáltatás és az auditálható belső kontroll lesz a kulcsa annak, hogy egy cég elkerülje a szankciókat.

A bírságrendszer: 200 ezer forinttól 50 millióig

A rendelet részletesen meghatározza a bírságolható jogsértéseket. A szankciók mértéke széles skálán mozog: a minimális bírság 200 ezer forint, a maximális pedig a vállalat éves nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint. Ez már a nagyobb piaci szereplőknél is komoly kockázatot jelent.

A legfontosabb területek:

• Jogosulatlan ESG-közreműködés: amikor valaki akkreditáció nélkül nyújt tanácsadói, minősítői vagy tanúsítói szolgáltatást. Bírság: 200 ezertől akár 10 millió forintig.
• Adatváltozás-bejelentés elmulasztása: a közreműködők és a cégek is kötelesek az adataik változását jelezni. A szankció jellemzően 200 ezertől 2 millió forintig terjed, de bizonyos esetekben (pl. tanúsítók) 5 millióig is elmehet.
• Engedély nélküli adatigénylés: a legszigorúbban büntetett kategória. Ha egy cég olyan partnertől kér adatot, akitől nem lenne szabad, vagy nem a hatósági kérdőív szerinti formátumban, a bírság 1 millió forinttól az árbevétel 1%-áig, maximum 50 millió forintig terjedhet.
• Adatszolgáltatás elmulasztása: a negyedéves ESG-adatszolgáltatás hiánya is büntethető, 200 ezer és 2 millió forint közötti összegekkel.

Érdekesség, hogy a rendelet – a törvényhez hasonlóan – továbbra sem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha egy vállalat egyáltalán nem készíti el a kötelező ESG-jelentést. Ez nem felmentés: a jogalkotó itt a rendszeres adatküldésre helyezi a hangsúlyt.

Célzott hatósági ellenőrzések és fokozatos bevezetés

Az SZTFH többször hangsúlyozta, hogy célja nem a vállalatok indokolatlan terhelése, hanem az arányos és célzott hatósági fellépés. Az ellenőrzések fókusza kezdetben a jogosulatlan közreműködői tevékenység, valamint az engedély nélküli vagy hibás adatigénylés lesz.

Kép illusztráció Forrás: Canva

Időzítés szempontjából is fokozatos a bevezetés. A rendelet főbb szabályai 2025. szeptember 6-án lépnek hatályba, de a bírságokat részletező melléklet csak 2026. január 1-jétől alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapok egyfajta felkészülési időszakot biztosítanak, amikor a cégek kialakíthatják a belső megfelelőségi rendszereiket anélkül, hogy azonnali szankció fenyegetné őket.

Könnyítések: halasztott tanúsítvány és hosszabbított akkreditáció

A jogszabálycsomag két fontos átmeneti könnyítést is meghosszabbít, amelyek időt adnak a vállalatoknak és közreműködőknek a felkészülésre.

1. ESG-szoftverek kiberbiztonsági megfelelése
Eredetileg 2025. november 1-ig kellett volna a szoftverfejlesztőknek bemutatniuk az SZTFH felé a kiberbiztonsági tanúsítványt. Most új határidőt kaptak: 2026. november 1-ig pótolhatják a dokumentumot.

Példa: ha egy vállalat egy ESG-szoftvert használ a negyedéves jelentések kitöltésére és beküldésére, a programot addig használhatja, amíg a fejlesztő megszerzi a tanúsítványt. Ha azonban a határidőig sem történik meg az igazolás, a hatóság törli a szoftvert a nyilvántartásból – és a cégeknek más megoldást kell keresniük. Ez olyan, mint egy ideiglenes műszaki engedély: egy ideig közlekedhetünk vele, de ha nem pótoljuk a vizsgát, a járművet kivonják a forgalomból.

2. ESG tanácsadói akkreditáció
A jogszabály pontosítja a jogi személyek akkreditációjához szükséges foglalkoztatási feltételeket, és meghosszabbítja az úgynevezett „tapasztalati ablakot”. Eredetileg 2025. június 29-ig lehetett képesítés nélkül, kizárólag szakmai tapasztalat alapján tanácsadói akkreditációt szerezni vagy megújítani. Most ezt a határidőt 2026. június 30-ig tolták ki. Ezt követően csak szakképzés elvégzésével tartható fenn az akkreditáció.

Ez a piac számára kettős üzenetet hordoz: egyrészt biztosítja, hogy ne szűküljön hirtelen a tanácsadói kapacitás, másrészt kijelöli a jövőbeni minimum szintet, amelyhez mindenkinek igazodnia kell.

Hogyan készüljenek a vállalatok?

A következő időszak kulcsszava a felkészülés. A vállalatok számára most nyílik lehetőség arra, hogy kockázatfeltáró gyakorlatokat végezzenek, és átláthatóvá tegyék folyamataikat.

Érdemes:

• feltérképezni az ESG-adatok útját a szervezeten belül,
• átvizsgálni a beszállítói láncokat, hogy az adatigénylés minden esetben jogszerű legyen,
• szerződésekbe ESG-klauszulákat építeni, amelyek rögzítik az adatátadás módját és határidejét,
• ellenőrizni az ESG-szoftverek megfelelőségét, és szerződésben rögzíteni a tanúsítvány megszerzésének kötelezettségét,
• előzetesen due diligence-t végezni a tanácsadóknál, hogy akkreditációjuk érvényes és naprakész legyen.

Aki most strukturáltan építi fel a megfelelőségi folyamatait, az nemcsak a bírságokat kerüli el, hanem versenyelőnyt is szerez. A hiteles ESG-adatszolgáltatás ugyanis kulcstényező a zöld finanszírozáshoz való hozzáférésben, a beszállítói minősítésben és a befektetői bizalom fenntartásában.

Konklúzió: az ESG immár üzleti realitás

A 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet egyértelművé teszi, hogy a magyar ESG-szabályozás belépett a gyakorlati alkalmazás szakaszába. A hatóság célzott ellenőrzésekre készül, a jogszabályok pedig egyre inkább visszaellenőrizhető folyamatokat várnak el a cégektől.

2026-ra a szándék már nem lesz elég: csak a bizonyítható megfelelés számít. A mostani időszak ezért nem pihenő, hanem aktív felkészülés. Aki lép, elkerülheti a bírságokat, és erősítheti piaci pozícióját.