A rugalmas munkavégzés már nem csupán HR-eszköz, hanem a vállalati felelősségvállalás egyik legfontosabb fokmérője. A távmunka évekkel ezelőtt még a „jövő munkastílusának” számított, ma viszont a munka-magánélet egyensúly, az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság kulcsterülete lett. A kérdés ma már nem az, lehet-e otthonról dolgozni, hanem az, hogyan lehet úgy megvalósítani, hogy mind az ember, mind a bolygó jól járjon.

A munka új arca – a jólét mint ESG-tényező

A pandémia idején elterjedt homeworking azóta a munka világának tartós részévé vált. A KSH adatai szerint a magyar foglalkoztatottak közel 15 százaléka dolgozik rendszeresen otthonról, és több mint 40 százalékuknak van lehetősége hibrid munkavégzésre. Ez nem csupán szervezési kérdés, hanem a vállalati kultúra egyik új értékmérője.

Az ESG „Social” pillére a munkavállalók jólétére és esélyegyenlőségére épül. A távmunka ezt közvetlenül támogatja, lehetővé teszi a kisgyermekes szülők, a gondozók és a vidéki szakemberek számára, hogy a munkavégzés ne ütközzön élethelyzeti akadályokba. Az igazi felelősség ma már nemcsak CSR-programokban, hanem a mindennapi működésben mérhető, abban, hogyan reagál egy szervezet az emberei életére és mentális egészségére.

A 2024-es PwC Hungary-felmérés szerint a magyar munkavállalók 76 százaléka szerint a rugalmas munkarend javítja a mentális állapotát, és 68 százalék emiatt maradt a munkahelyén. A jól-lét ma stratégiai érték, nem pusztán HR-cél.

Zöldebb irodák – kevesebb utazás, kisebb lábnyom

A homeworking környezeti hatása sem elhanyagolható. Egy uniós jelentés szerint a rendszeres távmunka évente átlagosan 600 kilogramm szén-dioxid-megtakarítást jelent dolgozónként, főként az ingázás csökkenése miatt. Magyarországon, ahol az autóhasználat még mindig a városi kibocsátások egyik fő forrása, már heti néhány home office-nap is mérsékli az ökológiai lábnyomot.

Ugyanakkor új típusú kérdések is megjelentek, mint például hogyan számoljuk a digitális energiahasználatot? Az otthoni munkavégzés növeli az egyéni energiafogyasztást és adatforgalmat, ami szintén kibocsátással jár. Ezért egyre több vállalat az ESG-jelentéseiben a „scope 3” kategóriába sorolja a távmunka hatásait, hogy valós képet adjon működése karbonlábnyomáról.

A fenntartható munkavégzés tehát nemcsak az irodai fények lekapcsolásáról szól. A digitalizált munkamód energiahatékonysága, az eszközhasználat és a szerverek működése mind részei lettek az ESG-elemzéseknek. A hibrid munkához így már külön energia- és kibocsátási protokollokat is fejlesztenek a cégek, hiszen a távoli munka is felelősségteljes munkavégzés.

A homeworking árnyoldalai – a jólét másik oldala

A rugalmasság azonban nem minden esetben jelent harmóniát. A túlzott elmagányosodás, a munkaidő és magánélet összemosódása, valamint a digitális túlterheltség ma már komoly kockázat az ESG szociális dimenziójában is. A WHO adatai szerint a „technostressz” évről évre több tízezer dolgozó mentális egészségét befolyásolja Európában.

fotó illusztráció Forrás Canva

A HR Benchmark 2024-es kutatása alapján a magyar munkavállalók 62 százaléka nehezebben tud „kikapcsolni” home office-ban, és 48 százalék magányosabbnak érzi magát, mint az irodában. A valódi fenntarthatóság így nemcsak a környezet, hanem az emberi egyensúly kérdése is.

A modern ESG-fókuszban megjelent a „people sustainability” fogalma, amely az emberi erőforrás hosszú távú jólétét, mentális biztonságát és közösségi beágyazottságát is fenntarthatósági tényezőként kezeli. Azok a vállalatok, amelyek tudatosan fejlesztik a mentális egészség támogatását és a hibrid együttműködési kultúrát, már nemcsak jó munkaadók, hanem fenntartható szervezetek is.

A jövő munkahelye – otthon is közösségben

A hibrid munkavégzés megváltoztatta a „munkahely” fogalmát. A közösség ma már nem fizikai tér, hanem bizalmi és digitális kultúra. Azok a cégek, amelyek tudatosan építik az online csapategységet, a digitális etikát és a hibrid kommunikációt, hosszú távon stabilabbak és erősebb ESG-teljesítményt mutatnak.

A McKinsey adatai szerint a hibrid modellekben dolgozó vállalatok 23 százalékkal kevesebb fluktuációt és 18 százalékkal nagyobb munkavállalói elégedettséget érnek el. Ez egyértelműen mutatja, hogy az emberközpontú munkaszervezés nemcsak erkölcsi, hanem üzleti előny is.

A magyar piacon is megjelentek a jó gyakorlatok, egyre több szervezet kínál rugalmas munkaidőt, mentális egészségprogramokat, zöld digitális irányelveket, amelyek a homeworkinget ESG-keretbe illesztik. A távmunka tehát nem csak a kényelmet szolgálja, hanem a felelős vállalatirányítás és a társadalmi érzékenység közös metszete lett.

A távmunka az ESG három pillérének metszéspontjában áll, emberi, környezeti és vállalatirányítási dimenziókat kapcsol össze. Az otthonról dolgozó munkavállaló nemcsak hatékonyságot, hanem újfajta felelősségtudatot is hoz a munka világába.

A jövő fenntartható vállalata nem választ az ember és a teljesítmény között, hanem harmóniát teremt köztük. A homeworking ennek az új vállalati kultúrának a legélőbb bizonyítéka.