Hogyan őrizhetjük meg a termékeny talajokat, a biodiverzitást és a biztonságos élelmiszer-termelést egyre szélsőségesebb körülmények között?

Az időjárás évről évre kiszámíthatatlanabb, a talajok folyamatosan romlanak, miközben a mezőgazdasági termelőknek egyre nagyobb nyomás alatt kell biztosítaniuk az élelmiszerellátást. A hagyományos növényvédelmi módszerek sok esetben nemcsak a környezetre, hanem a termőföldek hosszú távú termőképességére is káros hatással lehetnek. Egyre nagyobb az igény olyan megoldások iránt, amelyek egyszerre segítik a növények ellenállóképességét, javítják a talaj állapotát, és csökkentik a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát.

A biostimulátorok, vagyis a természetes eredetű növényi növekedést segítő anyagok egyre nagyobb szerepet kapnak ebben a folyamatban. De vajon tényleg fenntartható alternatívát jelentenek? Vagy inkább csak egy újabb trend, amit a szabályozások és a zöld marketing gerjesztenek?

A klímaváltozás hatásai: egyre nehezebb évjáratok, egyre kevesebb jó föld

Magyarországon az elmúlt években a mezőgazdasági termelők extrém időjárási viszonyokkal szembesültek: hosszú aszályos időszakokat hirtelen lezúduló, özönvízszerű esőzések szakították meg, amelyek gyakran pusztító talajerózióval jártak. A hőmérsékleti szélsőségek nemcsak a hozamokat csökkentik, hanem a növények fejlődési ciklusát is felborítják.

A talajok állapota is kritikus kérdés. Az intenzív művelés, a túlzott vegyszerhasználat és a nem megfelelő talajvédelmi gyakorlatok miatt egyre csökken a termőföldek szervesanyag-tartalma. Ez hosszú távon nemcsak a hozamokat veszélyezteti, hanem a talaj vízmegtartó képességét is csökkenti, tovább súlyosbítva az aszályproblémát.

A termelők számára a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan lehet fenntartani a hozamokat úgy, hogy közben a környezet terhelése is csökkenjen. Ebben nyújthatnak segítséget a biostimulátorok.

Biostimulátorok: hogyan működnek és miben különböznek a hagyományos szerektől?

A biostimulátorok olyan természetes anyagok – például algakivonatok, huminsavak, növényi hormonok vagy hasznos mikroorganizmusok –, amelyek fokozzák a növények stressztűrő képességét, javítják a tápanyagfelvételt és elősegítik a növekedést.

De mi különbözteti meg őket a hagyományos műtrágyáktól és növényvédő szerektől?

• Nem közvetlen tápanyagot adnak, hanem a növények saját védekezőképességét erősítik. Ez azt jelenti, hogy a növények jobban tudnak alkalmazkodni az aszályhoz, a hőstresszhez vagy akár a talajban lévő káros anyagokhoz.
• Csökkentik a vegyszerfüggőséget. A biostimulátorok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a termelők kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használjanak, ami nemcsak gazdasági szempontból előnyös, hanem a környezet szempontjából is.
• Hozzájárulnak a talajélet javításához. Különösen a mikrobiális biostimulátorok segítenek a talaj mikroorganizmusainak egyensúlyának helyreállításában, ami hosszú távon fenntarthatóbb termelést eredményezhet.

Európában a biostimulátorok népszerűsége növekszik, részben az egyre szigorúbb szabályozások miatt, amelyek a műtrágyák és növényvédő szerek csökkentését célozzák. Magyarországon azonban ezek az anyagok még mindig kevésbé elterjedtek, elsősorban az információhiány és az iparági szkepticizmus miatt.

Túl sok biostimulátor – lehet ez is probléma?

Bár a biostimulátorok természetes anyagok, nem minden esetben igaz, hogy minél többet használunk belőlük, annál jobb. Egyes kutatások kimutatták, hogy a túlzott vagy rosszul adagolt biostimulátor-használat akár kedvezőtlen hatásokat is kiválthat.

Például a poliaminok – amelyek bizonyítottan növelik a növények stressztűrését – nagy dózisban oxidatív stresszt okozhatnak, ami végső soron növekedésgátláshoz vezethet. Ugyanez igaz más biostimuláns komponensekre is: ha nem megfelelő időben és mennyiségben alkalmazzák őket, akár az ellenkező hatást is kiválthatják.

Ezért kulcsfontosságú a tudományosan megalapozott alkalmazás. Az, hogy egy biostimulátor „zöld”, még nem jelenti azt, hogy kritikátlanul lehet használni.

A biodiverzitás és a fenntartható mezőgazdaság kapcsolata

A biostimulátorok egyik legfontosabb előnye, hogy hozzájárulhatnak a biodiverzitás megőrzéséhez. Az ipari mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a monokultúrás termesztési rendszerek és az intenzív vegyszerhasználat drasztikusan csökkentik a talajélet sokféleségét, ami hosszú távon rontja a termőföldek ellenállóképességét.

A biostimulátorok – különösen a mikrobiális készítmények – segítenek visszaállítani a talaj természetes mikroflóráját, támogatják a hasznos gombák és baktériumok szaporodását, és csökkentik a kémiai növényvédő szerek szükségességét. Ez nemcsak a talajélet szempontjából előnyös, hanem a teljes ökoszisztémára is pozitív hatást gyakorol.

Magyarországon a talajromlás már most is komoly problémát jelent, ezért az ilyen típusú megoldások különösen fontosak lehetnek a hazai gazdálkodók számára.

Valós alternatíva vagy újabb agrárhype?

A biostimulátorok ígéretes megoldást jelentenek a klímaváltozás kihívásaira, de nem csodaszerek. Ahhoz, hogy valóban fenntartható és gazdaságilag is életképes alternatívát jelentsenek, elengedhetetlen a megfelelő alkalmazási gyakorlatok kialakítása.

A jövő mezőgazdasága nem a vegyszerek teljes elhagyásáról, hanem az okosabb és környezetbarátabb megoldások egyensúlyáról fog szólni. A kérdés csak az, hogy a magyar agrárszektor milyen gyorsan lesz képes alkalmazkodni ehhez a változáshoz.

Képek illusztrációk. Forrásuk Canva