Az Európai Bizottság friss javaslatcsomagja jelentősen átalakítaná a vállalatok ESG-jelentéstételi kötelezettségeit. De vajon a szabályok egyszerűsítése valódi könnyítés, vagy a fenntarthatósági törekvések kiüresítése? A magyar vállalatok számára ez akár a jelentéstételi kötelezettség megszűnését is jelentheti.
Az Európai Unió történetének egyik legnagyobb ESG-jelentéstételt érintő módosítása előtt állunk. Az Omnibusz javaslatcsomag, amely a fenntarthatósági jelentéstétel szabályait és a vállalati felelősségvállalást érinti, gyökeresen átalakítaná a jelenlegi rendszert. A változások célja az adminisztratív terhek csökkentése, ám a fenntarthatósági szakértők és civil szervezetek szerint mindez az ESG jelentőségének visszaszorulásához vezethet.
A javaslat a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) és az EU Taxonómia rendelet módosítására tesz javaslatot, méghozzá úgy, hogy jelentősen csökkentené az érintett vállalatok körét. Az új szabályozás értelmében a jelentéstételi kötelezettségek elsősorban az 1000 fő feletti vállalatokra vonatkoznának, míg a kisebb cégek számára gyakorlatilag megszűnne az ESG-adatszolgáltatási kötelezettség. A hatályba lépési időszakot is meghosszabbítanák, így a jelenlegi előírások szerint 2026-tól jelentést készítő vállalatok számára akár 2028-ig is kitolódhatna a kötelezettség.
A CSDDD tekintetében szintén jelentős könnyítések várhatóak. A vállalatoknak a teljes ellátási lánc helyett csak a közvetlen beszállítóik fenntarthatósági és emberi jogi kockázatait kellene vizsgálniuk, és nem minden évben, hanem ötévente kellene átvilágítást végezniük. Ezzel párhuzamosan az EU Taxonómia is igazodna az új szabályokhoz, vagyis az ESG-értékeléshez kapcsolódó egyes környezetvédelmi kritériumokat egyszerűsítenék.
Az Omnibusz még nem végleges – hosszú út az elfogadásig
Bár a javaslat jelentős változásokat hozhat, még messze van attól, hogy valóban hatályba lépjen. Az Omnibusz ugyanis jelenleg csak egy tervezet, amely még hosszú jogalkotási folyamat előtt áll. A döntés az Európai Parlament és az EU Tanács kezében van, akik még módosíthatják, szigoríthatják vagy akár teljesen el is vethetik a javaslatokat. Az uniós döntéshozatali mechanizmus összetett és hosszadalmas, hiszen a tagállamok különböző gazdasági érdekeket képviselnek, így intenzív viták várhatóak a végleges szövegről.
Ha az Omnibusz elfogadásra kerül, az sem jelenti azt, hogy azonnal érvénybe lép. Amennyiben rendeletként fogadják el, az közvetlenül alkalmazandó lesz az uniós országokban, de ha irányelvként hagyják jóvá, akkor a tagállamoknak saját jogrendjükbe kell ültetniük, ami akár további 1-2 évet is igénybe vehet. Így a cégek számára a tényleges változások legkorábban 2026 és 2028 között várhatóak, attól függően, milyen gyorsan zajlik le a döntéshozatali és átültetési folyamat.
Mit jelent ez a magyar vállalatok számára?
A magyar vállalatok számára ez a bizonytalanság azt jelenti, hogy egyelőre a jelenlegi szabályok szerint kell készülniük az ESG-jelentésekre. Bár az Omnibusz radikálisan csökkentheti a kötelezettségek körét, addig, amíg a végleges szabályok nem születnek meg, a 2025-től jelentésre kötelezett vállalatoknak folytatniuk kell a felkészülést. Ez azt jelenti, hogy már most szükség van az adatgyűjtésre, a kockázatelemzésre, valamint a belső jelentéstételi rendszerek kialakítására.
Az ESG-törvény egyelőre változatlan, így a nagyvállalatok számára az ESG-beszámolási kötelezettség továbbra is fennáll. Az Omnibusz elfogadása még hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet, így a magyar vállalatok számára kockázatos lenne az ESG-felkészülés leállítása arra hivatkozva, hogy a szabályok később könnyebbek lehetnek.
A következő időszak kulcsfontosságú lesz: figyelemmel kell kísérni a jogalkotási folyamat alakulását, mert a végleges szabályok döntő jelentőségűek lesznek a fenntarthatósági stratégiák és vállalati kötelezettségek szempontjából. Az ESG-szabályozás enyhítése rövid távon könnyebbséget jelenthet a vállalatoknak, de hosszú távon akár versenyhátrányt is okozhat azok számára, akik nem készülnek fel időben a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepére a piacon.
A képek illusztrációk, forrásuk: Canva
