Az Európai Bizottság új tervvel állt elő, amely egyszerre gyorsítaná a dekarbonizációt és mentené meg az európai ipart. Valóban megoldás, vagy csak újabb bürokratikus akadály?

Európa zöld forradalma vagy újabb ipari csapda?

Az ESG világában 2025 egy fordulópont lehet. Az amerikai klímapolitika változásai és az európai szabályok egyaránt kihívások és lehetőségek elé állítják a vállalatokat. Eközben a technológia rohamosan fejlődik, és a klímaváltozás hatásai egyre inkább mindennapjaink részévé válnak. Az Európai Bizottság egy ambiciózus tervvel, a Tiszta Ipari Megállapodással (Clean Industrial Plan) kíván reagálni ezekre az átalakulásokra, amelyet 2025. február 26-án mutattak be.

A cél egyértelmű: az európai ipart versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tenni. A terv egyik kulcseleme a “Made in the EU” termékjelölés, amely az uniós eredetű áruk piaci előnyét biztosítaná, míg az önkéntes karboncímkézési rendszer átláthatóbbá tenné az ipari termékek környezeti hatását. Az energiaintenzív iparágak, különösen az acél- és cementipar, elsőként kapcsolódnak be a programba, amely segíti őket a kibocsátás csökkentésében.

Brüsszel pénzesője: 100 milliárd euró a zöld iparért!

A Bizottság több mint 100 milliárd eurót mozgósít az ipari dekarbonizáció és a tiszta technológiák fejlesztésére. Az Ipari Dekarbonizációs Bank célzott támogatásokat biztosít az alacsony kibocsátású technológiák bevezetésére, miközben egy új közös beszerzési platform segíti az európai vállalatokat a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférésben. A kritikus nyersanyagok biztosítása kulcsfontosságú, hiszen az EU iparának stabilitása részben a beszállítói láncok megbízhatóságán múlik. A közös beszerzési platform révén az európai vállalatok könnyebben juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen alapanyagokhoz, miközben csökkentik a harmadik országoktól való függőségüket. A fenntarthatósági törekvéseket a 2026-ban bevezetésre kerülő Körforgásos Gazdaság Törvény is segíti, amely ösztönzi az anyagok újrahasznosítását és hatékonyabb felhasználását.

A stratégia egyik meghatározó pillére az energiaárak csökkentése. A Megfizethető Energia Akcióterv az ipari energiaellátás stabilizálását és a költségek csökkentését célozza, elsősorban a megújuló energiaforrások gyorsabb kiépítésével és az infrastruktúra fejlesztésével. Az Ipari Dekarbonizációs Gyorsító Törvény biztosítja, hogy a fenntarthatósági szempontok – beleértve a “Made in Europe” kritériumokat – nagyobb szerepet kapjanak a köz- és magánszektor beszerzéseiben.

Versenyelőny vagy felesleges teher? Mit hoz a vállalatoknak az új szabályozás?

A versenyképesség növelése érdekében az Európai Bizottság egyszerűsíteni kívánja a Szén-dioxid Kiigazítási Mechanizmust (CBAM), amely hatékonyabbá tenné a karbonintenzív import kezelését. Emellett az EU létrehozza az Európai Készséguniót, amely a munkavállalók átképzésére és minőségi munkahelyek biztosítására összpontosít, miközben az Erasmus+ program stratégiai iparágak szakemberképzésére is jelentős összegeket fordít.

A Tiszta Ipari Megállapodás tehát egy ambiciózus kísérlet arra, hogy az európai ipar ne csupán túlélje a zöld átmenetet, hanem profitáljon is belőle. A nagy kérdés azonban az, hogy valóban sikerül-e az iparágakat fenntartható pályára állítani, vagy ez csupán egy újabb, jól hangzó brüsszeli kezdeményezés marad. Az elkövetkező években kiderül, hogy Európa képes-e a zöldpolitikát valódi versenyelőnnyé formálni.

Kép illusztráció, Forrása Canva