2026. május 20., Akvárium Klub •
Az európai ESG-szabályozások enyhítése sok vállalkozásban azt az érzetet keltheti, hogy a fenntarthatósági elvárások háttérbe szorulnak. A piaci folyamatok azonban egészen más irányba mutatnak. Miközben a kötelező jelentéstételi terhek valóban csökkenhetnek, a beszállítói láncokban, a banki finanszírozásban és a nagyvállalati partnerkapcsolatokban továbbra is erősödik az igény a strukturált fenntarthatósági adatok iránt. A következő évek egyik legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy kell-e ESG-jelentést készíteni, hanem az, hogy egy vállalkozás képes-e gyorsan és hitelesen adatot szolgáltatni.
A szabályozás változik, a piaci logika nem
Az idei ESG Summit konferencián Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója is arról beszélt, hogy a fenntarthatósági szabályozások európai enyhítése ellenére a piaci elvárások nem tűnnek el — csak átalakulnak. Az előadás szerint az Európai Unió egyre inkább az egyszerűsítés és az arányosítás irányába mozdul el, csökkentve a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket és a kötelező adatpontok számát.
A változások ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a fenntarthatósági szempontok háttérbe szorulnának az üzleti működésben. A nagyvállalatoknak továbbra is szükségük van beszállítóik működésével kapcsolatos fenntarthatósági információkra, ezért az ESG-adatigény az ellátási láncokban a szabályozási lazítás mellett is megmarad.
Az előadás egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy az ESG fokozatosan kilép a klasszikus compliance-logikából. A hangsúly egyre inkább az üzleti működőképességen és az adatszolgáltatási képességen van. A vállalkozások számára ma már nem feltétlenül a kötelező jelentéskészítés a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy gyorsan és egységesen tudjanak válaszolni partnereik fenntarthatósági adatkéréseire.
Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap a VSME, vagyis a kis- és középvállalkozások számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi standard. Az előadás szerint ez a keretrendszer rövid időn belül meghatározó piaci referenciává válhat, különösen a beszállítói láncokban és a banki finanszírozás során. A value chain cap logika pedig azt szabályozza majd, hogy a nagyvállalatok milyen mennyiségű ESG-adatot kérhetnek kisebb partnereiktől.
A beszállítói láncok új belépőkártyája
Az ESG ma már nem kizárólag a nagyvállalatok ügye. A beszállítói láncokon keresztül több ezer magyar KKV is közvetetten érintetté vált. Az előadásban bemutatott adatok szerint a legnagyobb hazai vállalatok több ezer beszállítóval dolgoznak együtt, és ezekben a kapcsolatokban egyre gyakrabban jelennek meg fenntarthatósági és ESG-alapú adatkérések.
A nemzetközi értékláncokban a strukturált fenntarthatósági adatszolgáltatás sok esetben már most alapelvárásnak számít. Egyre több partner kér ESG-kérdőívet, környezetvédelmi terméknyilatkozatot vagy olyan minősítéseket, mint az EcoVadis. A nagyvállalatok számára ugyanis az ESG ma már nem kommunikációs elem, hanem működési és kockázatkezelési kérdés. A beszállítói lánc stabilitása, az energiahatékonyság vagy a működési transzparencia közvetlenül hat a partnerkapcsolatok biztonságára is.
Az előadás külön kiemelte, hogy a kötelezett vállalatok hazai beszállítóinak száma rendkívül magas. A prezentációban szereplő példák szerint a MOL több mint négyezer, a Richter több mint kétezer-hatszáz, míg a SPAR több mint ezer-négyszáz hazai beszállítóval dolgozik együtt. Ezekben az ökoszisztémákban a fenntarthatósági megfelelés és az ESG-adatok kezelése fokozatosan alapvető üzleti elvárássá válik.
A piaci versenyben egyre nagyobb előnyt jelenthet az, ha egy vállalkozás gyorsan és hitelesen tud adatot szolgáltatni partnereinek. Ez különösen fontos lehet azokban az iparágakban, ahol erős a beszállítói verseny vagy nemzetközi partnerkapcsolatok működnek.
A bankok nem lazítanak az ESG-elvárásokon
Miközben az európai szabályozási környezet több ponton lazulni látszik, a pénzügyi szektor egészen más logika mentén működik. Az előadásban hangsúlyosan megjelent, hogy a bankok és pénzügyi felügyeletek továbbra is kiemelt kockázatkezelési eszközként tekintenek az ESG-re.
Az MNB ajánlása alapján fokozatosan egyre alacsonyabb hitelösszegnél jelenik meg ESG-kérdőív a vállalati finanszírozásban. A prezentáció szerint 2025-től már az 500 millió forint feletti vállalati hiteleknél megjelenik ez az elvárás, majd az értékhatár évről évre tovább csökken.
Az előadás egyik fontos megállapítása volt, hogy a bankokra nem vonatkozik az ESG-törvény szerinti adatkérési moratórium, ezért továbbra is kérhetnek fenntarthatósági információkat ügyfeleiktől. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatósági transzparencia egyre szorosabban kapcsolódik majd a finanszírozhatósághoz és a kockázatkezeléshez.
A pénzügyi szektor számára az ESG elsősorban működési és üzleti kockázati kérdés. Az energiahatékonyság, az ellátási lánc stabilitása, a vállalatirányítás vagy a szabályozási megfelelés mind olyan tényezők, amelyek közvetlenül hatnak egy vállalkozás hosszú távú működésére. A fenntarthatósági adat így fokozatosan pénzügyi adattá válik.
Ez a szemlélet nemcsak a hitelezésben jelenik meg, hanem a pályázatokban és a közbeszerzésekben is. Az előadás szerint 2027-től bizonyos közbeszerzési folyamatokban már szerződéses feltételként is megjelenhet ESG-beszámoló vagy ESG-minősítés alkalmazása. Mivel a közbeszerzési nyertesek jelentős része KKV, ez a terület is egyre fontosabbá válhat a hazai vállalkozások számára.
A következő versenyelőny az adatképesség lesz
Az előadás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a következő évek valódi versenyelőnye nem maga a jelentéskészítés, hanem a gyors és hiteles ESG-adatszolgáltatási képesség lesz. A cél a hazai KKV-k olyan felkészítése, amely támogatja a beszállítói és finanszírozói elvárásoknak való megfelelést, miközben arányos terhelést és gyakorlati megoldásokat kínál.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által bemutatott ESG Kompetencia Központ ehhez kapcsolódóan mentorálási programokat, e-learning képzéseket, ESG-érettségi felmérést és tanácsadási szolgáltatásokat indít a vállalkozások számára. A programok célja nem pusztán az adminisztratív megfelelés támogatása, hanem a gyakorlati működési képességek fejlesztése.
A prezentációban szereplő tervek szerint a vállalkozások számára mentorálási programok, ESG-alapú webinarok, voucher támogatások és minősítési felkészítések is elérhetővé válhatnak. Emellett külön e-learning rendszer és gyakorlati kiadványsorozat segítheti majd a KKV-k felkészülését a VSME-alapú adatszolgáltatásra.
Az ESG így fokozatosan háttérinfrastruktúrává válik a gazdaságban. Sok esetben láthatatlanul működik majd a folyamatok mögött, mégis meghatározza a finanszírozási lehetőségeket, a partnerkapcsolatokat és a piaci versenyképességet. A kérdés már nem az, hogy megjelenik-e a vállalati működésben, hanem az, hogy ki milyen gyorsan tud alkalmazkodni hozzá.
Címkék: ESG, KKV, fenntarthatóság, beszállítói lánc
