Kevés olyan jogszabálycsomag jelent meg az elmúlt időszakban, amely ennyire technikai nyelven, mégis ilyen egyértelmű irányváltást jelezne. 2025 végén egyszerre vált véglegessé az ESG beszámolók tanúsításának rendszere, a tanúsítók működésének feltételrendszere és módosult az ESG kérdőív tartalma is. A változások nem hangosak, nem látványosak, mégis világos üzenetet hordoznak. A jelentéstétel önmagában már nem elég, a hitelesség vált a központi kérdéssé.
A tanúsítás nem adminisztráció, hanem auditlogika
A 424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet először rögzíti részletesen, mit jelent valójában az ESG beszámoló tanúsítása. A szabályozás abból indul ki, hogy a beszámoló nem narratív dokumentum, hanem ellenőrizhető állítások összessége. Ennek megfelelően a tanúsítás során objektív bizonyítékok gyűjtése, helyszíni szemlék, kockázatelemzés és analitikai vizsgálatok kötelező elemekké válnak. A tanúsítói jelentés nem vélemény, hanem dokumentált szakmai állásfoglalás, amelynek minden megállapítása visszakövethető kell legyen.
A rendelet kimondja, hogy ESG tanúsítói tevékenységet csak olyan szervezet végezhet, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditált, és amelynek működése megfelel a szigorú szakmai, etikai és összeférhetetlenségi elvárásoknak. A tanúsítói jelentéseket legalább hét évig meg kell őrizni, ami egyértelműen jogi és üzleti jelentőséget ad ezeknek a dokumentumoknak. A tanúsítvány érvényességi ideje öt év, de kizárólag akkor, ha a teljes követelményrendszer maradéktalanul teljesül.
Mindez azt jelenti, hogy az ESG beszámoló a jövőben nem egy adott év lenyomata, hanem egy ellenőrzött működési rendszer pillanatképe, amelyért a tanúsító is szakmai felelősséget vállal.
Ki kerülhet fel a tanúsítók listájára – és miért nem mindegy
A tanúsítás mögötti intézményi keretet a 15/2025. (XII. 23.) SZTFH rendelet teszi teljessé, amely az ESG tanúsítók névjegyzékbe vételének részletes feltételeit szabályozza. A jogszabály szerint ESG beszámolót csak olyan tanúsító vizsgálhat, amely egyszerre rendelkezik NAH-akkreditációval és szerepel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által vezetett Tanúsítók Névjegyzékében. Ez a kettős szűrő tudatosan zárja ki az alkalmi, tanácsadói logikájú „tanúsításokat”.
A névjegyzékbe kerüléshez nem elegendő a megfelelő végzettség. A rendelet előírja legalább három, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatását, valamint külön nevesíti a kiberbiztonsági szakértelem szükségességét is. Az ESG tanúsítás így adatvédelmi és információbiztonsági kérdésként is értelmeződik, nem pusztán fenntarthatósági témaként.
A jogosultság öt évre szól, megújításához pedig igazolni kell, hogy a tanúsító ténylegesen ESG tanúsítási tevékenységből származó árbevétellel rendelkezik. Az SZTFH folyamatos felügyeleti jogkörrel bír, jogsértés vagy a feltételek megszegése esetén a jogosultság felfüggeszthető vagy visszavonható. A nyilvántartás elektronikus formában vezetett, és minden lényeges változást 15 napon belül be kell jelenteni, ami folyamatos megfelelési kényszert jelent a tanúsítók számára.
A kérdőív nem borult fel, mégis szigorodott
A tanúsítási rendszerrel párhuzamosan módosult a minimum ESG kérdéssort meghatározó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet is. A módosítást a Nemzeti ESG Tanács hagyta jóvá, figyelembe véve az ESG törvény előírásait, valamint az MNB 7/2025. (VI. 23.) számú ajánlását. A változtatások célja nem az új struktúra kialakítása volt, hanem a meglévő kérdések pontosítása és a pénzügyi szektor elvárásaival való közelítés.
Új válaszlehetőség került be az E11 kérdésnél a szélsőséges időjárási eseményekhez és természeti katasztrófákhoz kapcsolódó kártérítések vonatkozásában. A vízfelhasználási és hulladékhasznosítási célokra vonatkozó kérdések részletesebb válaszadást igényelnek, ami a célkitűzések számonkérhetőségét erősíti. Új elemként megjelent a zöldfelületi tanúsítvány vizsgálata az E46 és E46a kérdésekben, ami a fizikai környezeti hatások mérhetőségét hozza közelebb a jelentéstételhez.
A társadalmi kérdéskörben az S36-os kérdés átalakítása különösen beszédes: a foglalkoztatotti és fluktuációs adatokat két üzleti évre bontva kell megadni. Ez idősoros gondolkodást vár el, nem egyszeri adatközlést. A módosított kérdőív emellett kifejezetten utal az SZTFH ESG kalkulátorára, erősítve annak szerepét a pénzügyi és vállalati gyakorlatban.
Mit jelent mindez a vállalatok szintjén
A szabályozási változások egy irányba mutatnak, az ESG beszámoló mögé szervezett működésnek kell kerülnie. Fontos ugyanakkor, hogy a jogalkotó átmeneti könnyítéseket is beépített a rendszerbe. A mikro- és kisvállalkozások esetében 2027. június 30-ig nem kérhető ESG adatszolgáltatás, a középvállalkozásoknál pedig ugyanezen időpontig önkéntes alapon működik a rendszer. Ez időt ad a felkészülésre, de nem változtat az irányon.
A tanúsítók megjelenése, a szigorú névjegyzéki feltételek és a finomhangolt kérdőív együtt azt jelzik, hogy a hangsúly áttevődik a bemutatásról az igazolhatóságra. Az ad hoc adatgyűjtés és az utólag összerakott narratívák egyre kevésbé lesznek védhetők. Aki időben rendezi a belső folyamatait, tisztázza az adatforrásait és felelősségi köreit, az nemcsak megfelelni fog, hanem érteni is fogja a rendszer logikáját.
A módosított ESG kérdőív már elérhető az SZTFH honlapján, a tanúsítási keretrendszer pedig jogszabályi értelemben lezárttá vált. A kérdés innentől nem az, hogy kell-e foglalkozni vele, hanem az, hogy mikor válik üzleti kockázattá a felkészületlenség.
