A boltok polcain sorakozó csokoládék, kávék, fapolcok és bőrcipők mögött gyakran több ezer kilométerre zajló természetpusztítás rejtőzik. Egy új uniós szabályozás véget vet ennek a láthatatlan kapcsolatnak: az EUDR elnevezésű rendelet 2025 végétől kizárja azokat a termékeket az európai piacról, amelyekhez akár csak egy fa kiirtása is köthető. Nemcsak a gyártók, de mi, fogyasztók is másként fogunk a kedvenc termékeinkre nézni.
Tiszta termék, tiszta lelkiismeret? Az EUDR lényege és célja
Aki reggel kávét főz vagy egy tábla csokoládét tör fel, ritkán gondol arra, hogy ezek az élvezeti cikkek milyen globális hatásokkal járnak. Pedig a kávébab vagy kakaó gyakran olyan ültetvényekről érkezik Európába, amelyek a világ trópusi esőerdeinek rovására jöttek létre. Az Európai Unió ezt a problémát vette célba, amikor 2023-ban elfogadta az Erdőirtásmentes Termékek Rendeletét, röviden EUDR-t, amely világosan kimondja: az uniós piacra csak olyan termék kerülhet, amelynek előállítása nem okozott erdőirtást vagy erdőpusztulást. A szabályozás nemcsak a nyersanyagokra – mint a fa, szója, pálmaolaj, kávé, kakaó, marhahús vagy gumi – vonatkozik, hanem az ezekből készült termékekre is. Így egy csokoládé, egy könyv, egy kanapé vagy egy cipő is kizárható a piacról, ha a mögötte álló ellátási lánc nem felel meg az új előírásoknak. A cégeknek nemcsak jóhiszeműen kell nyilatkozniuk, hanem földrajzi koordinátákkal igazoltan kell bizonyítaniuk, hogy az alapanyagok olyan területről származnak, ahol 2020 óta nem történt erdőirtás, és a termelés jogilag, társadalmilag és környezetileg is megfelel a szabályoknak. Az EUDR tehát nemcsak egy újabb zöld szabály, hanem egy rendszerszintű fordulat, amely az ellátási láncokat teszi átláthatóbbá és felelősebbé.
Nagy cégek a szabály oldalán – és amit mi fogyasztók ebből megérzünk
Bár egy ilyen volumenű szabályozás sok szereplőt meglepett, több nagyvállalat – köztük a Nestlé, a Ferrero és a Mars Wrigley – már nyilvánosan támogatta az EUDR célkitűzéseit. Ezek a cégek nemcsak azt vállalták, hogy termékeik ellátási láncát erdőirtásmentessé teszik, hanem aktívan részt vesznek az EU-val folytatott párbeszédben is, hogy a szabályozás hatékonyan és zökkenőmentesen valósuljon meg. Ugyanakkor több iparági szereplő, különösen a kisebb termelők és importőrök jelezték, hogy a megfeleléshez szükséges technikai és adminisztratív feltételek kiépítése időigényes és költséges. Nemcsak az adatok begyűjtése és feldolgozása, hanem a digitális nyomon követés és a felelősségi lánc dokumentálása is új típusú gondolkodást kíván.
Ez a változás a fogyasztók számára sem lesz láthatatlan. Az EUDR várhatóan megemeli a termékek árát, hiszen a nyomon követési rendszerek bevezetése és fenntartása komoly kiadásokat jelent a cégek számára. Emellett változások jöhetnek a szupermarketek kínálatában is: egyes termékek eltűnhetnek, ha nem lehet hitelt érdemlően igazolni az erdőirtásmentességet, míg mások új, kötelező címkézéssel jelennek majd meg a polcokon. Ezek a címkék nem önkéntes védjegyek lesznek, hanem az EUDR által meghatározott, ellenőrzött megfelelési igazolások. Ami eddig csak jól hangzó szlogen volt – például a „zöld”, az „öko” vagy a „fenntartható” –, az most valódi, jogi tartalommal bíró követelmény lesz. Ezáltal a vásárlók végre olyan döntéseket hozhatnak, amelyek nemcsak a pénztárcájukhoz, hanem az értékrendjükhöz is illeszkednek.
Új határidők és magyar vonatkozások – nem halasztás, hanem felkészülési idő
Bár a rendelet már 2023 nyarán hatályba lépett, az eredeti alkalmazási határidőket az Európai Bizottság javaslatára végül 2025 elején módosították. Az úgynevezett Omnibusz csomag, amely az uniós ESG szabályozások egyszerűsítését célozza, részeként bekerült az EUDR hatályba lépésének halasztása is. Az Európai Parlament 2025. április 3-án elfogadta a módosítást, így a nagy- és középvállalatoknak 2025. december 30-ig, míg a kis- és mikrovállalkozásoknak 2026. június 30-ig kell megfelelniük a szabályoknak. Ez az idő lehetőséget ad a felkészülésre, de nem csökkenti a megfelelés súlyát. A szabályozás továbbra is kötelező marad, és a nem megfelelés komoly szankciókat von maga után.
A magyar vállalatoknak is érdemes figyelniük: különösen érintettek lehetnek azok, akik faipari termékekkel, kakaó- vagy kávéalapú árukkal, illetve pálmaolajat, szójaalapú összetevőket tartalmazó élelmiszerekkel dolgoznak. Az importőröknek, gyártóknak és forgalmazóknak nyomon követhető dokumentációval kell rendelkezniük, ha a termékeiket továbbra is forgalmazni szeretnék az uniós piacokon. Ez egy újfajta versenyelőnyt is jelenthet azoknak, akik időben reagálnak: a bizalom és az átláthatóság ma már nemcsak érték, hanem üzleti eszköz is.
Képek illusztrációk, forrás Canva
