Trágyából, tejsavóból és mezőgazdasági maradványokból is előállítható olyan gáz, amellyel otthonokat lehet fűteni. Ami korábban kezelendő hulladéknak számított, ma egyre értékesebb energiaforrás. Magyarországon már működnek erre épülő technológiák, Szarvason pedig egy új beruházás mutatja meg, hogyan kapcsolódhat össze az élelmiszertermelés és az energiaipar. A biometán az importfüggőség csökkentésében is szerepet kaphat, miközben a körforgásos gazdaság számára új üzleti lehetőségeket nyit.
A mezőgazdaságban több energia rejtőzik, mint gondolnánk
Egy állattartó telepen naponta jelentős mennyiségű trágya keletkezik. A tejfeldolgozás során tejsavó marad vissza, a betakarítás után pedig növényi szárak és egyéb melléktermékek gyűlnek össze. Ezek kezelése költséges lehet, tárolásuk helyet igényel, bizonyos körülmények között pedig környezeti terheléssel is jár. Ugyanakkor jelentős részük szervesanyag-tartalma energetikai célra hasznosítható. A mezőgazdasági melléktermékek így egy új értéklánc alapanyagaivá válhatnak.
A folyamat alapja a biogáztermelés. Oxigénmentes környezetben mikroorganizmusok bontják le a szerves anyagokat, miközben metánt és szén-dioxidot tartalmazó gázkeverék keletkezik. A biogázból villamos energia és hő állítható elő, megfelelő tisztítással pedig olyan biometán nyerhető, amely a földgázhálózatba is betáplálható. Ez azért különösen érdekes, mert a meglévő gázinfrastruktúra megújuló eredetű energiahordozó szállítására is használható. A termelés ráadásul az alapanyag-ellátástól és az üzem működésétől függően tervezhető, ami fontos különbség az időjárásfüggő energiatermeléshez képest.
Szarvason már ipari méretben működik a körforgás
A Békés vármegyei Szarvason 2011 óta működik biogázüzem, amelyet a MOL-csoport 2023-ban vásárolt meg. A létesítmény évente mintegy 40 ezer tonna hús- és élelmiszeripari szerves hulladékot, 50 ezer tonna trágyát és 20 ezer tonna mezőgazdasági alapanyagot hasznosít. Ebből évente megközelítőleg 12 millió köbméter nyers biogáz keletkezik. A korábbi működés során a gázból évente közel 24 gigawattóra villamos energiát állítottak elő, miközben a keletkező hőt is hasznosították, többek között a környékbeli élelmiszeriparban.
A 2026 októberében átadott fejlesztés új lehetőséget teremtett. A biogáz tisztításával évente több mint 7 millió köbméter biometán előállítását tervezik, ami a vállalat számításai szerint mintegy 8500 háztartás éves földgázfogyasztásának felel meg. Az átadáskor a rendszer még tesztüzemben működött, a tényleges termelés megkezdését októberre tervezték. A szarvasi egység a MOL első, Magyarország harmadik biometánüzeme.
A szarvasi modell egyik legérdekesebb eleme, hogy az anyagok hasznosítása az energiatermelés után is folytatódik. A fermentáció során visszamaradó, tápanyagokat tartalmazó anyagot, a fermentét a környező mezőgazdasági területeken hasznosítják. Megfelelő kezelés és kijuttatás mellett ez csökkentheti a műtrágyaigényt. A térség gazdaságai így alapanyagot biztosítanak az energiatermeléshez, miközben a feldolgozásból származó tápanyagok egy része visszakerülhet a termőföldre.
Miért érdekes ez egy élelmiszeripari vállalatnak?
A biometántermelés üzleti jelentősége jóval túlmutat a gáz értékesítésén. Egy élelmiszer-feldolgozó számára a szerves melléktermékek elszállítása és kezelése rendszeres kiadást jelenthet. Ha ezekből energetikai alapanyag lesz, megváltozhat a hulladékgazdálkodás költségszerkezete. Az állattartó telepek, feldolgozóüzemek és energiaszolgáltatók közötti hosszú távú együttműködés kiszámíthatóbb alapanyag-ellátást és új bevételi lehetőségeket teremthet. A gazdaságosság ugyanakkor függ a szállítási távolságoktól, az alapanyag minőségétől, a beruházási költségektől és az energia piaci árától.
ESG-szempontból különösen fontos a kibocsátáscsökkentési lehetőség. A megfelelően kezelt trágyából előállított biogáz mérsékelheti a hagyományos trágyatárolás során keletkező metánkibocsátást, a biometán pedig fosszilis földgázt helyettesíthet. A tényleges klímaelőny azonban teljes életciklus-számítást igényel. Figyelembe kell venni az alapanyagok szállítását, az üzem energiafelhasználását, a metánszivárgást és a fermenté kezelését is. Különösen lényeges, hogy az energetikai hasznosítás ne ösztönözze a talaj számára értékes növényi maradványok túlzott eltávolítását.
A vállalatok számára a biometán a fenntarthatósági adatszolgáltatásban is releváns lehet. A megújuló eredet, a tényleges kibocsátásmegtakarítás és a felhasznált energia nyomon követhetősége egyre fontosabb a beszállítói kapcsolatokban. Ehhez hiteles tanúsításra, pontos mérési adatokra és az eredetigazolások megfelelő kezelésére van szükség. A zöldgáz használata önmagában még nem igazolja a karbonsemlegességet, de megfelelő elszámolás mellett része lehet a vállalati dekarbonizációs stratégiának.
Van elég alapanyag egy új magyar energiaágazathoz?
Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari adottságai kedvezőek a biogáztermeléshez, a fejlesztések elterjedését azonban több tényező befolyásolja. A kisebb gazdaságok önállóan ritkán tudnak gazdaságosan ilyen beruházást megvalósítani, ezért felértékelődhetnek a térségi együttműködések. A közös alapanyaggyűjtés, a meglévő biogázüzemek korszerűsítése és a gázhálózati csatlakozás lehetősége meghatározhatja, hol érdemes új kapacitásokat kialakítani.
A MOL már további közép-kelet-európai fejlesztési lehetőségeket is vizsgál. A szarvasi beruházás egyik tanulsága, hogy egy meglévő ipari rendszer továbbfejlesztésével új termék és új piac hozható létre. A következő években az lehet a döntő kérdés, hogy az agrárvállalkozások, az élelmiszeripari szereplők és az energiaszektor képesek-e olyan együttműködéseket kialakítani, amelyekben a helyben keletkező szerves melléktermékek hasznosítása gazdaságilag is megtérül.
