A Kárpát-medence gyümölcstermesztése komoly kihívások előtt áll: a szokatlanul enyhe telek és a korai tavaszi felmelegedés miatt a vegetáció ideje jelentősen előrébb tolódott, miközben a visszatérő tavaszi fagyok minden évben drasztikus terméskiesést okoznak. A hagyományos növényvédelmi módszerek egyre kevésbé hatékonyak, a megoldást pedig csak az új technológiák és adaptációs stratégiák jelenthetik. De milyen lehetőségei maradtak a hazai termelőknek?
Korai virágzás, súlyos következmények
A gyümölcsfák az utóbbi években egyre korábban lépnek vegetációs fázisba. A barack, a kajszi, a cseresznye és a szőlő egyes fajtái már február végén, március elején virágoznak – ez akár 15-20 nappal korábban van, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint idén is hasonló tendencia figyelhető meg: a tél túlságosan enyhe volt, nem biztosította a mélynyugalmi fázist a fák számára, ami növeli a tavaszi fagyok kockázatát.
A probléma azonban nem csupán a korai virágzás: a hidegperiódusok hiánya miatt a növények kevesebb energiát raktároznak el, a kártevők pedig gond nélkül áttelelnek, jelentősen növelve a növényvédelmi problémákat. Az utóbbi 8-10 évben megfigyelték, hogy a tavaszi fagyok rendre tönkreteszik a korai gyümölcsök termését. Egyes előrejelzések szerint, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re akár 85-90%-kal is csökkenhet a hazai kajszi- és cseresznyetermés.
Ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy az utolsó tavaszi fagyok időpontja is eltolódott. Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy, míg az 1970-80-as években ez április 19-re tolódott. Ez 4,2-szer nagyobb esélyt ad az elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balaton-felvidéken és Baranyában ez az eltolódás közelíti a két hetet, ami már hatszoros kockázatot jelent. A legnagyobb veszélyben a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termelők vannak, akiknek mielőbb új adaptációs stratégiákat kell kialakítaniuk.
A növényvédelem egyre nehezebb
A magyar gyümölcstermesztők két fronton is harcolnak: egyrészt a szélsőséges időjárás, másrészt a növényvédő szerek forgalmazásának változása nehezíti meg munkájukat. A szakértők szerint a növényvédelem évről évre kiszámíthatatlanabbá válik. A Dunántúlon például a nedvességkedvelő gombabetegségek (például varasodás, peronoszpóra) okoznak gondot, míg az Alföldön a szárazság miatt a rovarok és a kártevők szaporodnak el.
Ráadásul a növényvédőszer-kínálat is egyre kiszámíthatatlanabb. Az utóbbi években számos hatóanyagot kivontak a forgalomból, a fennmaradó szerek esetében pedig gyakran előfordul, hogy ugyanaz a hatóanyag több különböző néven és kiszerelésben érhető el, ami jelentősen megnehezíti a gazdák dolgát.
A hagyományos módszerek már nem elegendőek
A füstölés, a légkeverés vagy a vizes permetezés már csak részleges megoldást jelent. A tavaszi fagyok elleni védekezésre világszerte új módszereket fejlesztenek: Új-Zélandon melegítőpaneleket telepítenek az ültetvények közé, Japánban vízpárás hőszigetelő rendszereket alkalmaznak, Izraelben pedig drónokkal monitorozzák a levegő hőmérsékletét és irányítják a védekezést. Magyarországon is egyre nagyobb az igény a korszerű fagyvédelmi technológiákra, de ezek magas beruházási költsége sok termelőt elriaszt.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők szerint a legfontosabb az alkalmazkodás: ellenállóbb, később virágzó fajták termesztése, a megfelelő termőhely kiválasztása és az innovatív technológiák bevezetése. Emellett kiemelt szerepet kap a klímaálló gyümölcsnemesítés, amely lehetővé tenné, hogy a hazai termesztők hosszú távon is versenyképesek maradjanak.
A következő években tehát elengedhetetlen lesz a gazdák számára, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ha ez elmarad, nemcsak a termelők szenvednek el óriási veszteségeket, hanem a hazai gyümölcsfogyasztók is egyre inkább külföldi importtermékekre lesznek utalva. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodni kell-e, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudjuk ezt megtenni.
Képek illusztrációk. Forrásuk: Canva
