Európa ESG-szabályozása egyre nagyobb ellenállásba ütközik – nemcsak az unión belül, hanem az Atlanti-óceán túlpartján is. Az amerikai üzleti körök és a politikai döntéshozók szerint az EU fenntarthatósági követelményei túl nagy terhet rónak a vállalatokra, és akár kereskedelmi válaszlépésekhez is vezethetnek. Kérdés, hogy az unió kitart-e a zöld átállás mellett, vagy enged a nyomásnak. De vajon hogyan érinti mindez Magyarországot és a hazai vállalatokat?

Amerikai ellenállás az EU ESG-szabályaival szemben

Az Európai Unió fenntarthatósági átvilágítási irányelve (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) az egyik legszigorúbb ESG-szabályozás a világon. A cél az, hogy a nagyvállalatok ne csupán saját működésükben, hanem teljes ellátási láncukban is betartsák az ESG-előírásokat, vagyis felelősséget vállaljanak a környezeti és társadalmi hatásaikért. A szabályozás azonban nemcsak az európai cégeket érinti: azok a külföldi vállalatok is jogi kockázatokkal szembesülhetnek, amelyek üzleti kapcsolatban állnak az EU-val.

Ezek az intézkedések különösen érzékenyen érintik az Egyesült Államok üzleti köreit. A fenntarthatósági követelmények miatt az amerikai vállalatok versenyhátránytól tartanak, mivel az ESG-megfelelés költségei jelentősek lehetnek. Több amerikai érdekképviseleti szervezet és politikus, valamint üzleti vezetők nyíltan bírálják az EU törekvéseit, és egyesek akár kereskedelmi megtorlást is kilátásba helyeztek.

A viták középpontjában az áll, hogy mennyire lehet kikényszeríteni egy régió fenntarthatósági szabályait a globális piac többi szereplőjére. Az Egyesült Államok többször is jelezte, hogy az EU-s ESG-előírások szerinte túlterjeszkednek az unió határain, és aránytalan terhet rónak az amerikai cégekre.

Magyarország a két világ között

Magyarország szempontjából a helyzet összetett. Az ország jelentős mértékben függ a multinacionális vállalatoktól, amelyek beszállítói hálózatán keresztül a CSDDD közvetlen hatással lehet a hazai gazdasági szereplőkre is. A magyar export jelentős része az EU piacaira irányul, így a fenntarthatósági előírásoknak való megfelelés nem választható lehetőség, hanem versenyképességi tényező.

Az ESG-szabályok ugyanakkor nemcsak kötelezettséget, hanem lehetőséget is jelentenek. Azok a vállalatok, amelyek időben alkalmazkodnak, versenyelőnyt szerezhetnek az uniós piacon. Az ESG szempontok figyelembevételével működő magyar cégek könnyebben juthatnak finanszírozáshoz, és stabilabb üzleti kapcsolatokat építhetnek ki az EU-ban.

Másrészt, ha az amerikai vállalatok és politikai döntéshozók tényleges kereskedelmi válaszlépéseket tesznek, az új helyzetet teremthet az európai gazdaság számára. Magyarország gazdasági helyzete miatt különösen érzékeny az EU és az Egyesült Államok közötti esetleges kereskedelmi feszültségekre, hiszen számos hazai iparág amerikai befektetőkre és piacokra is támaszkodik.

Lazítás vagy kitartás lesz az ESG-szabályok jövője?

A nyomás egyre nagyobb, és már az Európai Unión belül is érzékelhető az ESG-szabályokkal szembeni fenntartások erősödése. Németország és Franciaország nemrégiben hivatalosan is arra kérte az uniós döntéshozókat, hogy enyhítsék a CSDDD előírásait, mivel a túlzott adminisztratív és pénzügyi terhek akadályozhatják a gazdasági növekedést.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy nyitott a szabályok finomhangolására, de teljes visszalépés nem várható. A fenntarthatósági célok továbbra is az uniós stratégia középpontjában maradnak, azonban a tempó és a végrehajtás módja változhat.

A magyar vállalatok számára a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan tudnak megfelelni az ESG-követelményeknek, miközben fenntartják versenyképességüket. A nagyvállalatoknak és beszállítóiknak fel kell készülniük arra, hogy az ESG-szabályok nemcsak elvárások, hanem hamarosan a működés alapvető feltételei lesznek az európai piacon.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: az EU és az USA közötti gazdasági egyeztetések, valamint az ESG-szabályok esetleges módosításai meghatározzák, hogy milyen üzleti környezet vár a magyar és európai vállalatokra a fenntarthatósági előírások terén. Az ESG tehát nem csupán egy szabályozási kérdés, hanem a globális gazdaságpolitikai játszmák egyik kulcseleme is lett.

Kép illusztráció. Forrása: Canva