A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a toborzásban: önéletrajzokat szűr, rangsorolja a jelentkezőket, sőt, egyes cégeknél már az AI vezeti az első interjúkat is. De vajon mennyire etikus ez a folyamat? Tényleg objektívebbé teszi a kiválasztást, vagy épp ellenkezőleg, tovább erősíti a rejtett előítéleteket? Magyar és nemzetközi példákon keresztül nézzük meg, milyen hatása van az AI-alapú HR-megoldásoknak a munkaerőpiacra.
AI a toborzásban: gyorsabb és hatékonyabb, de milyen áron?
A globális nagyvállalatok, mint az Amazon, a Google vagy a Unilever, már évek óta használnak mesterséges intelligenciát a toborzási folyamataikban. Az algoritmusok lehetővé teszik, hogy a HR-osztályok gyorsabban és hatékonyabban szűrjék ki a legjobb jelölteket, jelentősen csökkentve az emberi munkaerő ráfordítását. Az AI képes pillanatok alatt több ezer önéletrajzot átfutni, megtalálni a megfelelő kulcsszavakat és rangsorolni a jelentkezőket az adott pozícióhoz legjobban illeszkedő profilok alapján.
Magyarországon is egyre több cég alkalmaz intelligens HR-megoldásokat. A Profession.hu például AI-alapú keresőmotorral segíti a toborzási folyamatot, míg a Randstad és az Exact Systems előszűrési algoritmusokat használ, hogy a legígéretesebb jelöltek kerüljenek a HR-esek elé. Az ilyen rendszerek óriási előnye, hogy gyorsak, és kizárják azokat a szubjektív tényezőket, amelyek egy emberi döntéshozó esetében torzíthatják a kiválasztást.
Az AI előítéletei: valóban objektív döntéseket hoz?
Bár az AI-t sokan objektív döntéshozónak tartják, az igazság az, hogy az algoritmusokat emberek programozzák, és az általuk betáplált adatok alapján tanulnak. Ha ezek az adatok rejtett előítéleteket tartalmaznak, az AI is hajlamos lesz azokat továbbvinni. Az Amazon egyik AI-alapú toborzási rendszeréről például kiderült, hogy szisztematikusan hátrányosan kezelte a női jelentkezőket, mert a múltbeli adatok azt mutatták, hogy a technológiai iparágban több férfit vettek fel, mint nőt. A rendszer ezért a férfi jelöltek önéletrajzát automatikusan előrébb rangsorolta.
Magyarországon még kevésbé ismertek az ilyen jellegű problémák, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének jelen. A magyar toborzási algoritmusokat fejlesztő cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az AI döntéseit rendszeresen ellenőrizzék és finomhangolják annak érdekében, hogy elkerüljék a rejtett diszkriminációt.
AI-alapú videóinterjúk és az átláthatóság kérdése
A mesterséges intelligencia már nemcsak az önéletrajzokat szűri, hanem az interjúkat is befolyásolja. Egyes vállalatok AI-alapú videóinterjúkat alkalmaznak, amelyek az arckifejezések, hangszín és beszédstílus alapján elemzik a jelölt személyiségét, és eldöntik, mennyire illik a vállalati kultúrába. Bár ez technológiailag lenyűgöző, számos etikai kérdést vet fel. Az eltérő akcentussal beszélő jelentkezők például hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ha az algoritmusok nem megfelelően értelmezik a beszédüket.
Egyes magyar cégek, például a Green Fox Academy, már most is alkalmaznak online előszűrő teszteket, amelyek egyes esetekben mesterséges intelligenciát is használnak a jelöltek rangsorolására. Azonban a hazai HR-szakemberek körében még mindig megosztó kérdés, hogy egy algoritmus valóban alkalmas-e emberi jellemvonások kiértékelésére.
A Z generáció elvárásai és az AI jövője a HR-ben
A digitális bennszülöttként felnövő Z generáció számára az AI-alapú toborzás nem újdonság. Ők már hozzászoktak az algoritmusok jelenlétéhez, ugyanakkor sokkal tudatosabbak is azzal kapcsolatban, hogy milyen adatok alapján hoznak róluk döntéseket. Egyre többen várják el a vállalatoktól, hogy transzparensen kommunikálják, milyen szerepet játszik az AI a toborzási folyamatban, és egyre több álláskereső utasítja el az olyan pozíciókat, ahol teljes mértékben egy algoritmus dönt a felvételről.
A vállalatok számára tehát kulcskérdés, hogy az AI-t ne a humán döntéshozók helyettesítésére, hanem azok támogatására használják. Az igazán sikeres HR-stratégia nem az emberek vagy a gépek kizárólagos használatáról szól, hanem arról, hogy az AI és az emberi szakértelem hogyan egészítheti ki egymást egy igazságosabb és fenntarthatóbb munkaerőpiac érdekében.
Képek illusztráció, forrásuk Canva
