Ahogy a nyár lassan véget ér, a fesztiválszezon is lecseng. Ez az időszak nemcsak a koncertek és a közösségi élmények miatt fontos, hanem azért is, mert ilyenkor látjuk tisztán, mennyire sikerült a fesztiváloknak zöldebb irányt venniük. A környezettudatosság ma már nem kiegészítő szlogen, hanem elvárás – különösen a Z generáció részéről, akik már nemcsak a line-up miatt választanak eseményt, hanem azt is figyelik, hogy a rendezvény mennyire illeszkedik a fenntarthatósági értékrendjükhöz. A kérdés az: vajon a magyar fesztiválok valóban képesek lépést tartani a nemzetközi trendekkel, vagy a „zöld fesztivál” címke inkább csak jól hangzó marketingfogás?
Környezeti lábnyom: a repohár forradalomtól a napelemes megoldásokig
Egy több tízezres fesztivál olyan ökológiai terhelést jelent, amelyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni. A hulladékkezelés, az energiafelhasználás és a közlekedés mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák, mennyire zöld egy rendezvény. Az elmúlt években a magyar fesztiválok közül többen is komoly lépéseket tettek ezen a téren.
A repohár-rendszer például mára a legtöbb nagyobb fesztiválon alapvető megoldás lett. A látogatók visszaváltható poharakat kapnak, így a több százezer egyszer használatos műanyag pohár eltűnt a szemétkupacokból. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem edukációs jelentőséggel is bír, hiszen a fesztiválozók megszokják, hogy az újrafelhasználás természetes.
A Sziget Fesztivál az elmúlt években külön hangsúlyt fektetett az energiahatékonyságra. Bár teljes mértékben zöld energiával még nem működik, kísérleti projektek indultak a napelemes megoldások bevonására, és a szervezők energiatakarékos LED-világítással, valamint alternatív üzemanyagok használatával igyekeznek mérsékelni a rendezvény karbonlábnyomát. A Művészetek Völgye inkább más területeken mutat példát: a helyi termelők és kézművesek bevonásával, a zöld udvarok kialakításával, a komposztálási programokkal és a tömegközlekedési kedvezményekkel teszi kézzelfoghatóvá a fenntarthatóságot.
Fotó: Művészetek Völgye
A közlekedés általában neuralgikus pont: a fesztiválokra tömegek érkeznek autóval, ami jelentős kibocsátással jár. Ezt próbálják ellensúlyozni a fesztiválbuszok, közös utazási programok és kerékpáros megoldások, amelyek népszerűek ugyan, de még mindig kevesen választják őket az autó kényelméhez képest. Az igazi áttörést az jelentené, ha a szervezők a közösségi közlekedést nemcsak lehetőségként, hanem az élmény részévé tennék – például fesztiválvonatokkal vagy kedvezményes buszjegyekkel, amelyek összekapcsolják a fenntarthatóságot a praktikus előnyökkel.
Helyi közösségek és kulturális fenntarthatóság
Egy fesztivál nemcsak ökológiai, hanem társadalmi esemény is. Az, hogy mennyire fenntartható, nagyban függ attól is, hogyan kapcsolódik a helyi közösségekhez, mennyire támogatja a környék gazdaságát és kulturális életét.
A Művészetek Völgye ebben példaértékű. A Balaton-felvidék három településén – Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden – zajló fesztivál nemcsak programjaiban reflektál a fenntarthatóságra, hanem működési modelljében is. A helyi termelők és kézművesek bevonásával a fesztivál közvetlenül támogatja a régió gazdaságát, miközben a látogatók autentikus élményeket kapnak. Az étel- és italkínálatban egyre nagyobb szerepet kapnak a szezonális, helyi alapanyagok, a vegetáriánus és vegán menük pedig teljes értékű alternatívaként jelennek meg.
A nagyobb fesztiválok inkább a tudatosságnövelésre helyezik a hangsúlyt. A Szigeten például a Green Sziget Center mellett több éve jelen vannak edukációs programok: zero waste standok, upcycling workshopok és beszélgetések, amelyek célja, hogy a fesztiválozók a hétköznapjaikba is hazavigyék a zöld üzenetet. A fesztivál így nemcsak szórakoztat, hanem szemléletet is formál.
Fotó: Sziget Fesztivál Forrás: Sziget
A Sziget emellett több más újítást is bevezetett a Green Sziget program keretében. A „Leave-No-Tent” letéti rendszer például arra ösztönzi a kempingezőket, hogy a fesztivál után ne hagyják hátra sátraikat, hanem vigyék haza őket, vagy adják le újrahasználatra. A közlekedés fenntarthatóbbá tétele érdekében a szervezők kifejezetten támogatják a vonattal, busszal vagy telekocsival érkezőket, sőt, még a több száz kilométert biciklivel megtett utat is jutalmakkal honorálják. A fesztivál területén működő Green Sziget Center edukációs programokat kínál: erdei sétákat, workshopokat és beszélgetéseket a tudatos életmódról. Az étkezésben is új hangsúlyok jelentek meg: az „Eat Well – Be Well” program a fenntartható étkezést, a növényi alapú kínálatot és az egészségtudatos táplálkozást népszerűsíti. A komposztálási laborok pedig azt mutatják meg, hogy a szerves hulladék felelős kezelése nemcsak nagyvárosi környezetben, hanem fesztiválkörülmények között is működhet.
Üzlet és fenntarthatóság: jó PR vagy valódi stratégia?
A fesztiválok üzleti vállalkozások, és a fenntarthatóság kérdése gazdasági dimenzióban is megkerülhetetlen. A zöld imázs ma már piaci előny, amely segíti a fesztiválokat abban, hogy vonzóbbak legyenek mind a látogatók, mind a szponzorok számára.
A céges partnerek ugyanis egyre inkább elvárják, hogy a támogatott rendezvények fenntartható működést mutassanak fel. Ez összhangban van a vállalatok saját ESG-kötelezettségeivel, így egy fesztivál „zöldítése” nem csupán etikai, hanem üzleti kényszer is. A kérdés az, hogy mindez valódi átalakulást jelent-e, vagy csupán marketingfogást.
Az elmúlt években láthattunk olyan példákat, amikor a fenntarthatóság valóban stratégiai szinten épült be a szervezésbe, de azt is, amikor a hangsúly inkább a kommunikáción volt. A fesztiválok hosszú távú jövője azon múlik, hogy át tudnak-e lépni a PR-szlogenek szintjéről a mérhető eredmények szintjére: például kimutatni, mennyivel csökkent a karbonlábnyom, mennyi hulladékot sikerült újrahasznosítani, vagy hány százalékkal nőtt a közösségi közlekedést használók aránya.
A jövő fesztiválja: zöldebb, közösségibb, felelősebb
A fenntarthatóság nem egyszeri projekt, hanem folyamatos folyamat. A magyar fesztiválok esetében világosan látszik, hogy a közönség részéről erősödik az igény a zöld megoldásokra. A Z generáció és a fiatal felnőttek már nem elégednek meg a jó zenével: azt is látni akarják, hogy a fesztivál, amelyért jegyet váltanak, hozzájárul a jövő élhetőbbé tételéhez.
Nemzetközi szinten számos fesztivál kísérletezik karbonsemleges vagy teljesen zöld működéssel. Magyarország ebben még nem tart az élen, de a tendenciák kedvezőek. A Sziget mérete miatt nehezebben tud teljesen zölddé válni, de a Green Sziget programmal egyértelmű irányt mutat. A Művészetek Völgye kisebb léptékben, közösségi alapon mutat példát arra, hogyan lehet a kultúrát és a fenntarthatóságot kéz a kézben fejleszteni.
A konklúzió világos: a zöld fesztivál ma már nem utópia, hanem egyre inkább működő gyakorlat. De hogy normává váljon, az a szervezők következetességén és a közönség elvárásain múlik. Ha a magyar fesztiválok transzparensen mérik és kommunikálják eredményeiket, Európa élmezőnyébe kerülhetnek a fenntarthatóság terén. Ha azonban megállnak a látványos, de üres gesztusoknál, akkor a közönség könnyen hátat fordíthat, és más színpadokat keres.
