Elhunyt Jane Goodall, a világ legismertebb csimpánzkutatója és a modern környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb alakja.

91 éves korában, az Egyesült Államokban hunyt el, miközben élete végéig fáradhatatlanul járta a világot, előadásokat tartott és emberek millióit inspirálta. Öröksége ma aktuálisabb, mint valaha; hogyan őrizzük meg bolygónkat, és hogyan találjuk meg újra a kapcsolatot a természettel.

A csimpánzok közül indult minden

Jane Goodall neve szinte egybeforrt a csimpánzokkal. Amikor 1960-ban Tanzániában először belépett a gombei erdőkbe, még senki sem gondolta, hogy egy fiatal, tudományos végzettség nélküli nő forradalmasítani fogja az etológiát. Ám Goodall rendíthetetlen kíváncsisággal figyelte a vadon élő csimpánzokat, és hamarosan világra szóló felfedezéseket tett. Bebizonyította, hogy az állatok is képesek eszközöket készíteni és használni, hogy van személyiségük, érzelmeik, társas viszonyaik.

Ezek a felismerések megkérdőjelezték azt a régi hitet, hogy az ember és az állatok között áthághatatlan szakadék húzódik. Goodall kutatásai nem csupán tudományos áttörést hoztak, hanem új, sokkal mélyebb szemléletet adtak, mégpedig azt, hogy az ember része a természetnek, nem ura annak.

A tudománytól a globális felelősségig

Goodall a 70-es évektől egyre inkább a természetvédelem felé fordult. Látta, hogyan tűnnek el az erdők, hogyan csökken a csimpánzpopuláció, és hogyan sodorja veszélybe az emberi tevékenység az élővilágot. 1977-ben megalapította a Jane Goodall Institute-ot, amely a mai napig kutatást, élőhelyvédelmet és közösségi projekteket támogat.

De Jane Goodall nem állt meg a tudománynál. Ő volt az, aki az etológia világából kilépve a bolygó szenvedélyes szószólójává vált. Konferenciákat, klímacsúcsokat, egyetemi előadótermeket és iskolai osztályokat járt be, mindenütt ugyanazzal az üzenettel: a Föld jövője rajtunk múlik, és minden apró tett számít.

1991-ben útjára indította a Roots & Shoots programot, amely gyerekeket és fiatalokat inspirál világszerte arra, hogy cselekedjenek saját közösségükben a természetért, az állatokért és az emberekért. Ma több mint 100 országban működik ez a hálózat, élő bizonyítéka annak, hogy az örökség nem könyvtárakban porosodik, hanem generációkat formál.

Egy élet a bolygóért

Goodall üzenete mindig egyszerű, mégis elementáris erejű volt. Ha nem változtatunk az életmódunkon, az ipari mezőgazdaságon, a fogyasztói szokásainkon és az erdőirtásokon, akkor nemcsak a csimpánzok, hanem mi magunk is veszélybe kerülünk. Nyíltan beszélt a klímaválságról, a biodiverzitás pusztulásáról és az állatkereskedelem sötét világáról.

Mégis, soha nem a félelem volt a fő üzenete, hanem a remény. Szerinte nincs olyan kicsi tett, amely ne lenne fontos. Egy fa elültetése, egy újrahasznosított telefon, egy húsmentes nap – ezek mind számítanak.

„Az embereknek tudniuk kell, hogy van hatalmuk változtatni” – mondta sokszor. És ő maga is ennek élő példája volt.

Mit jelent számunkra ma Jane Goodall öröksége?

Jane Goodall halála egy korszak végét jelenti, de egyben emlékeztet arra is, hogy az egyén ereje hatalmas. Egyetlen ember képes lehet szemléletváltást hozni az egész világ számára. Ahogy ő hidat épített ember és természet között, úgy kell ma nekünk hidat építenünk fenntarthatóság és gazdaság, fejlődés és természetvédelem, jelen és jövő között.

A Jane Goodall Institute és a Roots & Shoots program továbbviszi azt, amit ő elkezdett. De a legnagyobb kérdés mégis az, hogy mi, akik itt maradtunk, képesek vagyunk-e továbbvinni azt a hitet, hogy még most sem késő változtatni? Jane Goodall életével ezt bizonyította. Halálával pedig ránk hagyta azt a feladatot, hogy ne engedjük elveszni a reményt.