Negyven fokhoz közelítő hőség, kiszáradt földek és egyre reménytelenebbül küzdő növények. A következő napok nem csupán a gazdák számára lesznek sorsdöntők. Ha a most érkező hőhullám végleg megtöri az idei kukorica- és napraforgó-termést, annak hatását néhány hónapon belül minden magyar család érezheti majd a boltokban. Az idei nyár ugyanis már nem egyszerűen egy újabb meleg időszak, hanem egy újabb figyelmeztetés arra, hogy a klímaváltozás gazdasági következményei egyre közelebb kerülnek a mindennapjainkhoz.
Nem a 40 fok a legnagyobb probléma – hanem az, ami előtte történt
A legtöbben a hőmérsékletet figyelik, amikor hőhullám érkezik. Az időjárás-jelentésekben egymást követik a 37–39, helyenként akár 40 Celsius-fokos előrejelzések, és természetesen ez önmagában is rendkívüli terhelést jelent embernek, állatnak és növénynek egyaránt. A mezőgazdaság számára azonban a mostani helyzetet nem maga a forróság teszi igazán veszélyessé.
Az igazi probléma az, hogy a hőség egy hónapok óta tartó vízhiányra érkezik.
Az ország jelentős részén a talaj felső rétege már régóta kiszáradt, és sok térségben a mélyebb gyökérzónákban sincs elegendő nedvesség. Ez azt jelenti, hogy a növények nemcsak a felszínen nem találnak vizet, hanem ott sem, ahová normál esetben a gyökereik “menekülnének”. A talaj víztartaléka olyan mértékben lecsökkent, hogy egy újabb tíznapos hőhullám már nem egyszerűen lassítja a fejlődést, hanem végleg eldöntheti az idei termés sorsát.
A helyzetet tovább rontja a rendkívül alacsony páratartalom. A száraz levegő folyamatosan vizet von el a növényektől, vagyis nemcsak a talajból nem tudnak elegendő nedvességet felvenni, hanem a meglévő vízkészletüket is gyors ütemben elveszítik. Ezt nevezik légköri aszálynak, amely sokszor legalább akkora stresszt jelent, mint maga a csapadékhiány.
A mostani hőhullám tehát nem önálló időjárási esemény, hanem egy hosszú ideje épülő válság következő állomása.
A kukorica már nem fejlődni próbál – túlélni akar
Az idei nyár legnagyobb vesztese egyértelműen a kukorica lehet. Az öntözés nélküli táblák jelentős részén már most is alacsonyabbak az állományok, sok helyen gyengébb volt a megtermékenyülés, és a csövek sem fejlődtek megfelelően.
A következő napokban érkező extrém meleg ezt a folyamatot tovább gyorsíthatja. A növény ilyenkor túlélő üzemmódba kapcsol. Bezárja a gázcserenyílásait, hogy minél kevesebb vizet veszítsen, ezzel azonban a fotoszintézis is visszaesik. Kevesebb energiát termel, vagyis egyre kevésbé képes a szemeket feltölteni.
Ez az úgynevezett kényszerérés. A kukorica ilyenkor nem azért fejezi be az életciklusát, mert természetes módon eljutott a betakarítás előtti állapotba, hanem azért, mert egyszerűen elfogytak a tartalékai.
A termés mennyisége ilyenkor már napról napra csökkenhet.
Hasonló folyamat zajlik a napraforgóban is. A virágzás után következne a kaszatok feltöltődése, ehhez azonban folyamatos vízellátásra lenne szükség. A kiszáradó levelek miatt csökken az asszimiláció, kisebb tányérok alakulhatnak ki, romolhat a szemek kitelítődése, ami végül alacsonyabb terméshozamot eredményez.
A meleg éjszakák tovább súlyosbítják a helyzetet. Normál körülmények között ilyenkor a növény regenerálódik, most azonban a magas hőmérséklet miatt éjszaka is intenzíven lélegzik, vagyis értékes energiát használ fel akkor is, amikor pihennie kellene.
Nem véletlen, hogy több műholdas vegetációs megfigyelés szerint az ország egyes részein az öntözetlen kukorica állapota már most rosszabb képet mutat, mint a történelmi aszályként emlegetett 2022-es év hasonló időszakában.
A veszteséget nem csak a gazdák fizetik meg
Sokan hajlamosak úgy tekinteni az aszályra, mint kizárólag mezőgazdasági problémára. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Ha kevesebb kukorica terem, az nem csupán a földeken jelent veszteséget.
A kukorica a hazai állattenyésztés egyik legfontosabb takarmánynövénye. Amennyiben a termés jelentősen visszaesik, emelkedhetnek a takarmányárak, ami idővel megjelenhet a hús, a tejtermékek és más élelmiszerek előállítási költségeiben is. A hiány pótlására importra lehet szükség, amely tovább növelheti a kiszolgáltatottságot a nemzetközi piacoknak.
Az elmúlt években már többször láthattuk, milyen gyorsan képesek begyűrűzni a mezőgazdasági problémák a fogyasztói árakba. Egy szélsőséges időjárási esemény ma már nem pusztán természeti kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és ellátásbiztonsági kihívás is.
Így válik a mezőgazdaság állapota egyre inkább minden család pénztárcájának kérdésévé.
A következő időszak ráadásul újabb fordulópontot jelenthet. Magyarország hosszú időn keresztül stabil kukoricaexportőr országnak számított, az elmúlt évek azonban azt mutatják, hogy ez az előny egyre kevésbé tekinthető magától értetődőnek. Egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége, hogy bizonyos években már a hazai igények kielégítése is komoly kihívást jelenthet.
A valódi kérdés már nem az, lesz-e még ilyen nyár
A következő napok időjárását egyetlen gazdálkodó sem tudja befolyásolni. A nagy kérdés már nem az, hogy érkezik-e még egy kiadós eső, hanem az, hogy mennyire tud alkalmazkodni a magyar mezőgazdaság egy olyan klímához, ahol a rendkívüli hőség lassan megszokottá válik.
Az öntözés fontos eszköz lehet, de önmagában nem jelent országos megoldást. Magyarország mezőgazdasági területének döntő része továbbra is természetes csapadékra épül, miközben a vízkészletek is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a megoldások, amelyek javítják a talaj vízmegtartó képességét, növelik a szervesanyag-tartalmat, mérséklik a párolgást és ellenállóbbá teszik a termesztési rendszereket.
A jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb versenyelőnye nem feltétlenül a nagyobb terméshozam lesz, hanem az alkalmazkodóképesség.
Ha a mostani előrejelzések valóra válnak, Magyarország ismét olyan hőhullámot élhet át, amely hosszú időre meghatározhatja az idei termést. A legsúlyosabban érintett táblákon a veszteségek jelentős része már most visszafordíthatatlannak tűnik, és egy később érkező eső sem képes teljesen helyreállítani azt, amit a növények ezekben a napokban elveszítenek.
Lehet, hogy a következő tíz nap csak egy újabb forró időszaknak tűnik. A mezőgazdaság számára azonban könnyen lehet, hogy ez lesz az a tíz nap, amelyről hónapok múlva mindenki beszélni fog – már nem az időjárás, hanem az élelmiszerárak miatt.
