A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), Magyarország legnagyobb üzleti közösségeként, a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) fenntarthatósági szemléletének és ESG követelményekkel való kapcsolatának mélyreható vizsgálatát végezte el 2022-23-ban. A kutatás egyértelműen rávilágított: a KKV-k számára az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) területen alapvető szükségletek közé tartozik a szemléletformálás, a képzések és konkrét eszközök elérhetősége. Ennek érdekében a BGE számos, fenntarthatósággal kapcsolatos képzést indított, melyek a karbonmenedzsmenttől kezdve az ESG-beszámoláson át a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) jelentés elkészítéséig terjednek.
Az ESG kihívásai és a KKV-k helyzete
A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Kiválósági Központ (CESIBUS) átfogó kutatása alapján a magyar KKV-k többsége hajlandóságot mutat a szigorúbb regulációk betartására, ám erős belső motivációra is szükségük van a fenntarthatósági célok eléréséhez. Dr. Horváth Levente, a BGE Fenntarthatósági és Esélyegyenlőségi Irodájának vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország legnagyobb üzleti képzőhelyeként a BGE kulcsszerepet kíván játszani az ESG területén, különösen az ESG-képzések akkreditációjában és a vállalkozások támogatásában.
Pénzügyi tudatosság és az ESG stratégiai jelentősége
A vállalatvezetők tisztában vannak az ESG fogalmával, sőt már találkoztak is olyan kapcsolódó elemekkel, mint például a zöld hitelek, azonban sokan még nem érzik teljesen megalapozottnak a tudásukat sem a zöld beruházásokról, sem a Magyar Nemzeti Bank által megalkotott szabályozásokról. A többség egyetért azzal, hogy a zöld beruházások hozzájárulnak a gazdaság fenntarthatóságának növeléséhez, illetve, hogy az ESG alapelvei egyre szervesebben épülnek be a gazdasági működésbe, sőt pozitívan hatnak a jövőbeli pénzügyi teljesítményre és versenyképességre. Mindazonáltal sokan nem követik figyelemmel az európai uniós előírások és büntető intézkedések változásait, és az ESG integrációját nem kezelik stratégiai szinten, sem koncepcióként. Az ESG-rendszer bevezetésén mindössze 9,4% gondolkodik, 7,2% döntött már mellette, és csak 8,8%-nak van erre vonatkozó írott terve. Az ESG stratégia pedig mindössze a cégek 4%-ánál létezik, és alig 1%-uk választotta ki az adatgyűjtésért felelős személyt, vagy fogott bele ESG beszámoló készítésébe.
Kép illusztráció Forrás: Canva
Érdekes módon a válaszadók közül jóval többen számoltak be arról, hogy bizonyos ESG-hez köthető területekkel már aktívan foglalkoznak a mindennapi tevékenységükben. Nagy arányban alkalmaznak környezetbarát technológiákat, figyelnek a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a sokszínűség és esélyegyenlőség érvényesítésére, illetve társadalmi felelősségvállalási programokat is futtatnak.
A nagyobb cégek esetében, különösen a bevétel és vállalatméret tekintetében, szignifikánsan magasabb tudatosság figyelhető meg, mind a fenntarthatósági intézkedések terén, mind a róluk való kommunikációban.
A kisebb és közepes vállalatok leginkább az olyan motiváló tényezőkre reagálnak, mint az alacsonyabb banki és állami hitelkamatok, az EU-s pályázatok, az energiaköltségek emelkedése, valamint az értéklánc partnerek által támasztott elvárások. Felismerik azt is, hogy az ESG bevezetése hozzájárulhat folyamataik fejlesztéséhez. Ugyanakkor az ügyfelek vagy a munkavállalók részéről érkező nyomás már kevésbé jelenik meg meghatározó motivációként.
Egy másik, fenntarthatósággal kapcsolatos kutatás eredményei szerint sok vállalat az ESG bevezetésének gátját a nem elég szigorú szabályozásban, valamint a pénzügyi és humánerőforrás hiányában látja. Ez azt mutatja, hogy a nagyvállalatok és az állam szerepe kiemelten fontos a megfelelő szakemberképzés, valamint az ehhez szükséges pénzügyi források és információk biztosítása terén.
Az ESG kommunikáció hiánya és nehézségei
A kutatás arra is rávilágított, hogy a hazai KKV-k többsége nem kommunikál fenntarthatósági intézkedéseiről. Amennyiben mégis teszi, sok esetben eltérő módon és nyelvezettel, mint a nagyvállalatok, így nem használják a fenntarthatóság területén elvárt szakmai kifejezéseket. Ez a hiányos ESG-kommunikáció jelentős hátrányt jelenthet a beszállítói kapcsolatokban, és megnehezítheti az ESG-irányelvek betartását is, különösen a szigorodó szabályozások fényében.
Az ESG bevezetésének akadályai és lehetőségei
Az ESG integrációját a legtöbb KKV-ban gátolja a szabályozás hiánya, illetve a pénzügyi és emberi erőforrások korlátozottsága. Ennek ellenére a kutatás azt is kimutatta, hogy a cégek nyitottak a zöld beruházásokra, hiszen ezek javíthatják a jövőbeni pénzügyi teljesítményt és versenyképességet. Az ESG keretrendszernek való megfelelés egyre inkább elvárásként jelenik meg a beszállítói láncokon belül, ami különösen fontos a versenyképesség megőrzése szempontjából.
A KKV-k számára kritikus fontosságú lesz, hogy állami támogatást kapjanak az ESG keretrendszer követelményeinek teljesítéséhez, például akkreditált képzések formájában, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatósági célok eléréséhez.
