Magyarország kiszáradt jövője?

A víz nem tűnik el, csak eltékozoljuk – ez lehetne az összegzése Szendőfi Balázs legújabb dokumentumfilmjének, amely a magyar vizes élőhelyek drámai helyzetét mutatja be. Az Eltékozolt vizeink című film a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült, hogy rávilágítson a magyarországi vízgazdálkodás kritikán aluli állapotára, mely az Alföld elsivatagosodásához vezet.

Veszélyben a magyar vizek

Hazánk vizes élőhelyeinek több mint 90%-a eltűnt vagy leromlott állapotba került, ami komoly fenyegetést jelent a biológiai sokféleségre és az emberi megélhetésre egyaránt. A folyók szabályozása és a belvizek gyors elvezetése miatt az Alföld egyre inkább sivatagosodik, a talajvizet megcsapoló csatornarendszerek pedig tovább súlyosbítják a problémát.

A film kiemeli, hogy a kiszáradás nem pusztán a klímaváltozás következménye, hanem emberi mulasztások eredménye is. Az 1970-es évektől kezdve kiépített, ma is működő belvízcsatorna-hálózat folyamatosan elvonja a vizet a tájból, miközben az aszály elleni csodaszerként emlegetett fúrt kutak használata még inkább ront a helyzeten. A mezőgazdasági túlhasználat, az intenzív vízkivétel és a természetes vízgyűjtők lecsapolása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alföld egyre szárazabbá válik. Az egykor bővizű területeken ma repedezett talaj és kiszáradt tavak jelzik a probléma súlyosságát.

A vizes élőhelyek pusztulása nem csupán a természetet érinti: a gazdálkodók, halászok és helyi közösségek is komoly károkat szenvednek el. A csökkenő vízkészletek miatt a mezőgazdasági termelés is egyre nehezebbé válik, miközben az ökoszisztéma-szolgáltatások megszűnése hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a térség életét.

Adjuk vissza a vizet a tájnak

A dokumentumfilm nemcsak a problémákat vázolja fel, hanem megoldásokat is bemutat. Számos helyen már folynak vízmegtartó projektek, melyek célja, hogy a természetes vízháztartást helyreállítsák. Azokon a területeken, ahol sikeresen leállították a felesleges vízelvezetést, gyorsan visszatért az élet: növények, állatok, sőt, gazdaságilag is fenntarthatóbb megoldások alakultak ki.

A természetes vízmegtartás egyik kulcsa a régi folyómedrek visszaállítása és a tájba való visszavezetése, hiszen ezek az élőhelyek képesek természetes módon tárolni és visszapótolni a talajvizet. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, például a talajtakarást alkalmazó földművelés vagy a vizes élőhelyekkel összehangolt gazdálkodás, szintén hozzájárulhatnak a probléma enyhítéséhez.

Emellett az esővíz helyben tartása, a mesterséges tározók és természetes vizes élőhelyek helyreállítása is fontos szerepet játszhat a jövő vízgazdálkodásában. A szakemberek szerint az ártéri gazdálkodás újraélesztése is segíthet a vízkészletek megőrzésében, hiszen a természetes árterek képesek nagy mennyiségű vizet elraktározni, csökkentve ezzel az aszályos időszakok hatását.

A film fontossága

Az Eltékozolt vizeink célja, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet: a vízmegtartás nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi érdek is. A 22 perces alkotás képsorai sokkal hatásosabban és közérthetőbben mutatják be a helyzet súlyosságát, mint bármelyik tudományos tanulmány vagy szakpolitikai javaslat.

A február 2-i vizes élőhelyek világnapja alkalmából bemutatott film ébresztő lehet mindannyiunk számára: ha nem teszünk semmit, Magyarország vizes élőhelyeinek maradéka is eltűnhet. De ha cselekszünk, még van esély a jövő megváltoztatására.