Budapest bekerült a Bloomberg Mayors Challenge 2025 top 50 városa közé az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó ötletével. A főváros 50 ezer dolláros támogatást kapott, hogy kísérleti fázisban kipróbálja, működhet-e egy olyan rendszer, amely a piacokon megmaradt zöldségeket és gyümölcsöket feldolgozza, és visszajuttatja a közétkeztetésbe. A kérdés most az, bizonyítani tudja-e a város, hogy a modell valóban működik városi léptékben?

Élelmiszer-pazarlás: globális kihívás, helyi válaszok

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint világszerte az előállított élelmiszer közel egyharmada sosem kerül fogyasztásra. Ez önmagában is riasztó szám, de még súlyosabb, ha hozzátesszük, hogy évente több milliárd tonna étel vész kárba, emberek százmilliói éheznek. Az élelmiszer-pazarlás így egyszerre társadalmi igazságtalanság, gazdasági veszteség és környezeti probléma. Az ételek előállítása hatalmas víz- és energiaigényt emészt fel, a megtermelt, de kárba veszett mennyiség pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 8–10 százalékáért felel.

A városok ebben kulcsszereplők, hiszen a világon megtermelt élelmiszer több mint 70 százalékát városokban fogyasztják el. Az ellátási lánc végső szakasza, a kiskereskedelem és a fogyasztói döntések túlnyomórészt itt történnek, ezért a városi programok hatékony fellépést jelenthetnek a pazarlás ellen.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) közül a 12. pont – Felelős fogyasztás és termelés – közvetlenül is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az SDG 12.3 célkitűzése szerint 2030-ra felére kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, miközben mérséklődniük kell a veszteségeknek a termelési lánc korábbi pontjain is.

Budapest innovatív projektje – pilot fázisban

A főváros által benyújtott pályázat lényege egy önkormányzati feldolgozóüzem modellje. A budapesti piacokon megmaradó, de teljesen fogyasztható zöldségek és gyümölcsök itt kapnának új életet. Tartósított formában – fagyasztott zöldség, befőtt, lekvár, savanyúság – kerülnek vissza a közétkeztetésbe, elsősorban iskolákba és idősotthonokba.

A projekt környezeti szempontból csökkenti a pazarlást és a felesleges kibocsátásokat, társadalmi hatása, hogy jobb minőségű ételek kerülhetnek a közétkeztetésbe, gazdasági oldalon pedig piacot teremt a kistermelőknek. Kormányzási szempontból figyelemre méltó, hogy az egész folyamat önkormányzati kézben maradna, biztosítva az átláthatóságot és az élelmiszerbiztonságot.

Fontos hangsúlyozni, hogy a projekt jelenleg pilot. A Bloomberg által biztosított 50 ezer dollár nem a teljes üzem létrehozására, hanem a koncepció tesztelésére szolgál. A városnak most lehetősége van kipróbálni a folyamatot, hogyan működik a begyűjtés, a feldolgozás, a logisztika és a közétkeztetésbe való visszajuttatás. Ha a pilot sikeres, Budapest esélyt kap arra, hogy bekerüljön a végső nyertesek közé, ahol már 1 millió dolláros támogatás és szakmai segítség állna rendelkezésre a tényleges megvalósításhoz.

Hazai példák az élelmiszer-pazarlás csökkentésére

Magyarországon több kezdeményezés is bizonyítja, hogy a pazarlás csökkentése nem utópia. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület országos szinten kiemelkedő szereplő; 2024-ben 10 359 tonna élelmiszert mentett meg, amelyet 245 ezer emberhez juttatott el szociális partnerein keresztül. Az Élelmiszerbank adatai mutatják, hogy a strukturált élelmiszermentés kézzelfogható társadalmi és környezeti hatással jár.

Forrás ESG Summit 2025

Budapesten több civil kezdeményezés is aktívan segíti a rászorulókat. A Budapest Bike Maffia önkéntesei például rendszeresen főznek mentett alapanyagokból hajléktalan emberek számára, míg a közösségi hűtők egyszerű, mégis hatékony megoldást kínálnak a háztartási felesleg megosztására.

Technológiai innovációt képvisel a Munch, amely 2020 óta működik. Az online platform lehetővé teszi, hogy éttermek, pékségek és üzletek kedvezményes áron kínálják el nem adott ételeiket. Ma már több mint ötszáz budapesti helyszín csatlakozott hozzájuk, és napi szinten több ezer adag étel menekül meg a kidobástól. A Munch ráadásul edukációs kampányokkal az iskolákat és fiatalokat is bevonja, ezzel erősítve a tudatos fogyasztói szemléletet.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a hazai ökoszisztémában már most számos sikeres megoldás működik, amelyek bizonyítják: a pazarlás csökkentése nemcsak szükséges, hanem megvalósítható is.

Hogyan mérhető a siker?

Egy fenntarthatósági projekt akkor hiteles, ha nemcsak jó szándékra, hanem mérhető adatokra is épül. Itt kap szerepet a Food Loss and Waste Standard (FLW Protocol). Ez egy nemzetközi módszertan, amely szabályozza, hogyan kell rögzíteni az élelmiszer-veszteséget és pazarlást. Pontosan meghatározza, mennyi ételt sikerül megmenteni, milyen forrásból származik, hová kerül, és milyen környezeti terheket előz meg.

A budapesti pilot akkor lesz sikeres, ha világosan kimutatja, mekkora mennyiséget tudott feldolgozni, mennyi tonna szén-dioxid-kibocsátást kerültek el ezáltal, és milyen hatást gyakorolt a közétkeztetésre. Ezek a mutatók adják majd az alapját annak, hogy a város megpályázhassa a fődíjat, és valóban hosszú távon is fenntartható rendszert hozzon létre.

Most dől el, mi lesz a modell sorsa

Budapest bekerülése a világ 50 leginnovatívabb városa közé önmagában is rangos elismerés. De a történet most kezdődik igazán. A következő hónapokban derül ki, hogy a pilot képes-e bizonyítani a koncepció működőképességét. Ha igen, a város 2026-tól a fődíjasok között több millió dolláros támogatással valósíthatja meg a rendszert.

A tét óriási. Amennyiben a modell sikeres, Budapest nemcsak saját lakói számára kínálhat fenntarthatóbb és igazságosabb élelmezési megoldást, hanem példát mutathat más városoknak is.