Az Omnibusz javaslatcsomaggal a következő években sok vállalat mentesül a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól. Első hallásra ez megkönnyebbülésnek tűnhet, de a valóságban a vevők, a hitelezők és a biztosítók továbbra is elvárják az ESG-adatokat. A kérdés az, hogyan felelhetünk meg az igényeknek, ha nem kötelező, de mégis elvárt a transzparencia? A válasz egy új, önkéntes szabvány: a VSME.

A szabályozás lazul, az elvárások maradnak

Az Omnibusz javaslatcsomag átalakítja az EU fenntarthatósági jelentéstételi rendszerét. A CSRD által érintett kör szűkül, és a következő két évben rengeteg cég – köztük a 1000 fő alatti vállalatok és a kkv-k – kikerül a kötelezettek közül. Papíron ez adminisztratív könnyebbséget jelent, a gyakorlatban viszont komoly dilemmát hoz.

Ugyanis a piaci szereplők igénye nem változik. A nagyvállalati ügyfelek továbbra is kérik a beszállítóktól a fenntarthatósági adatokat, a bankok és biztosítók hitel- és kockázatkezelésükhöz igénylik az ESG-információkat, a munkavállalók és a társadalom pedig elvárják a felelős működést. Az üzenet világos, aki nem kommunikál a fenntarthatóságról, könnyen háttérbe szorulhat.

A VSME: önkéntes, de piaci előnyt jelent

Ebben a helyzetben kínál kézenfekvő megoldást az EFRAG által kidolgozott VSME Standard. A rövidítés mögött a Voluntary Standard for non-listed SMEs áll, vagyis egy önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

Az önkéntesség nem gyengeség, hanem lehetőség. A szabvány alkalmazása nem kötelező, de aki él vele, versenyelőnyhöz jut. A VSME a CSRD logikáját és az ESRS-ek felépítését követi, de jóval egyszerűbb, kevesebb adatot igényel és jobban illeszkedik a kkv-k valóságához.

Szabványos keret, egyszerűbb adatszolgáltatás

A VSME lényege, hogy átlátható, strukturált és egységes keretrendszert kínál azoknak a cégeknek, amelyek szeretnék dokumentálni és bemutatni fenntarthatósági teljesítményüket. Ez különösen fontos, mert az ESG-adatokkal kapcsolatos elvárások egyre inkább standardizált formában jelennek meg a piacon.

A szabvány két szintet tartalmaz:

• Basic – a legalapvetőbb fenntarthatósági információkat gyűjti össze és mutatja be.
• Comprehensive – részletesebb, mélyebb betekintést nyújt, amely már közelebb áll a nagyvállalati szinthez, de még mindig elérhető a kkv-knak.

Ez a skálázhatóság lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás fokozatosan építse fel fenntarthatósági jelentéstételét, a nulláról indulva is.

Miért éri meg a kkv-knak?

A VSME bevezetése több fronton jelent előnyt:

• Vevők felé: erősíti a beszállítói láncban betöltött pozíciót, hiszen sok nagyvállalat CSR- és ESG-politikájának alapfeltétele a partnerek adatszolgáltatása.
• Bankok és biztosítók felé: segít a kockázatértékelésben, kedvezőbb hitelfeltételekhez és biztosítási ajánlatokhoz vezethet.
• Munkavállalók és közösségek felé: növeli a cég reputációját, elköteleződést és vonzó munkahelyi környezetet teremt.
• Tulajdonosok és menedzsment felé: átláthatóbb működést, jobb döntéstámogatást biztosít.

A VSME nem teher, hanem befektetés a cég jövőjébe.

Felkészülés a jövőre

Bár most sok vállalat kikerül a kötelezettek köréből, hosszú távon az EU fenntarthatósági szabályozása aligha lazulni fog. Inkább arról van szó, hogy a kisebb szereplőknek időt adnak a felkészülésre.

A VSME éppen ezért ideális választás: önkéntes, de szabványos, egyszerűbb, de komoly alapot ad. Azok a kkv-k, amelyek most bevezetik, nemcsak a piaci elvárásoknak felelnek meg, hanem előnyt is szereznek, amikor újra bővül a kötelezettek köre.

A fenntarthatósági jelentéstétel nem csak jogi kötelezettség, hanem üzleti szükségszerűség. Az Omnibusz rendelet könnyítése nem jelenti azt, hogy a kkv-knak hátra lehet dőlniük. Éppen ellenkezőleg. Most van itt az idő, hogy önként, de tudatosan lépjenek.

A VSME Standard lehetőséget ad arra, hogy a kisebb vállalkozások is átláthatóan, versenyképesen és fenntarthatóan mutassák be működésüket, anélkül, hogy aránytalan terheket vállalnának.

A kérdés tehát nem az, hogy kell-e ESG-jelentést készíteni, hanem az, hogy hajlandó-e a cég megelőzni a versenytársait, és időben felszállni a fenntarthatósági vonatra?