Az elmúlt napokban sok vállalat kezdte csökkenteni az esti világítást, visszafogni a hűtést vagy átszervezni az energiaigényes működését. Első pillantásra mindez egyszerű takarékoskodásnak tűnhet. Valójában azonban egy olyan változás jeleit látjuk, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át a vállalatok működését.
Néhány évvel ezelőtt még leginkább a villamos energia ára került a hírekbe. A vállalatok akkor azért keresték az energiahatékony megoldásokat, mert a költségeiket szerették volna csökkenteni. Az idei nyár azonban egy új helyzetet hozott. Az Európát sújtó hőhullámok és az ezekkel együtt járó rekordmagas villamosenergia-igény már nem kizárólag pénzügyi kérdés. Az energiaellátó rendszerek egyszerre próbálnak megbirkózni a légkondicionálók tömeges használatával, az ipari fogyasztással és a szélsőséges időjárás okozta korlátozásokkal. Magyarországon is ezért kértek együttműködést a nagy energiafelhasználóktól a csúcsterhelések mérséklése érdekében, és számos vállalat önként kezdte átalakítani a működését.
A legtöbben ebből annyit vesznek észre, hogy este korábban kialszanak a homlokzati fények, sötétebbek az irodák vagy kevesebb világítás működik az üzletekben. Pedig ezek a döntések valójában egy sokkal nagyobb alkalmazkodási folyamat első jelei.
A villamosenergia-rendszernek már nem mindegy, mikor fogyasztunk
A klímaváltozásról sokat beszélünk, de ritkábban gondolunk arra, hogy nemcsak a hőmérsékletet változtatja meg. Az energiafogyasztás napi ritmusát is átírja.
Egy forró nyári napon délután és kora este egyszerre indulnak el a lakásokban, irodákban, üzletekben és gyárakban a hűtőrendszerek. A fogyasztás ilyenkor néhány óra alatt ugrásszerűen emelkedik meg. Ez a néhány óra jelenti az energiarendszer számára a legnagyobb kihívást.
Nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy egy vállalat összességében mennyi energiát használ fel egy nap alatt. Egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy ezt mikor teszi. Ha a legterheltebb órákban sikerül mérsékelni a fogyasztást, az érezhetően csökkenti a hálózat terhelését.
Ez magyarázza, hogy a most bevezetett intézkedések többsége az esti időszakra koncentrál. Kevesebb díszvilágítás működik, mérséklik a nem létfontosságú világítást, optimalizálják a hűtést, egyes helyeken pedig átütemezik az energiaigényes feladatokat. Ezek önmagukban apró lépéseknek tűnnek, országos szinten azonban már jelentős különbséget okozhatnak.
Az Európai Unió energiapolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett keresletoldali rugalmasság is. Ennek lényege egyszerű: nem mindig új erőművekre van szükség, hanem olyan fogyasztókra, akik képesek alkalmazkodni ahhoz, hogy mikor van a legnagyobb szükség az energiára, és mikor érdemes visszafogni a felhasználást.
Egy iroda ma már sokkal többet tud, mint tíz évvel ezelőtt
A vállalatok energiafogyasztása ma már egészen másképp működik, mint korábban.
Egy korszerű irodaépület folyamatosan figyeli a belső hőmérsékletet, szabályozza a légtechnikát, vezérli a világítást, optimalizálja a szellőztetést, sőt sok esetben már előre számol az időjárás alakulásával is. Az intelligens épületfelügyeleti rendszerek néhány év alatt a modern vállalatok egyik legfontosabb eszközévé váltak.
A mostani helyzetben ezek a rendszerek különösen felértékelődnek. Nem kell teljes épületeket elsötétíteni vagy leállítani a működést. Sokkal inkább finomhangolás történik. Ott világítanak, ahol valóban szükséges, a hűtés a legindokoltabb szinten működik, a háttérrendszerek pedig automatikusan igazodnak az aktuális terheléshez.
Egyre több vállalat alkalmaz rugalmas munkavégzést is olyan munkakörökben, ahol ez megoldható. Ez elsőre HR-intézkedésnek tűnik, de energetikai szempontból is jelentős hatása lehet. Kevesebb ember egy irodában kisebb hűtési, világítási és infrastruktúra-igényt jelent, különösen a legmelegebb órákban.
A következő években valószínűleg egyre több olyan beruházás jelenik meg, amely nem elsősorban energiát termel, hanem okosabban gazdálkodik vele. Az energiatárolók, az automatizált árnyékolás, a saját napelemes rendszerek vagy az épületfelügyeleti szoftverek ugyanannak a gondolkodásnak a részei: alkalmazkodni kell egy kiszámíthatatlanabb klímához.
Az energiahatékonyságból versenyképességi kérdés lett
Az ESG-ről sokáig elsősorban a jelentések jutottak eszünkbe. Kibocsátási adatok, mutatószámok, szabályozások és megfelelési kötelezettségek.
A mostani nyár jól mutatja, hogy a fenntarthatóság egyre inkább a mindennapi működésben válik láthatóvá.
Egy vállalat számára az energiafelhasználás optimalizálása egyszerre jelent költségcsökkentést, kockázatkezelést és üzletmenet-biztonságot. Ha egy szervezet pontosan látja, hol, mikor és mire használ energiát, sokkal gyorsabban tud reagálni egy rendkívüli helyzetre is. Ez már nem kommunikációs kérdés, hanem vezetői döntés.
A klímaváltozás nemcsak új technológiákat követel, hanem új működési logikát is. A korábbi évtizedekben az volt a természetes, hogy elegendő energiát kell biztosítani a folyamatos növekedéshez. Ma már legalább ilyen fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló energiát hogyan lehet a lehető legésszerűbben felhasználni.
Ez a szemlélet várhatóan nem csak a rendkívüli hőhullámok idején marad velünk. Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával egyre több vállalat építi be a napi működésébe azokat a megoldásokat, amelyeket korábban csak átmeneti intézkedésnek tekintett.
Lehet, hogy néhány év múlva már senkinek sem tűnik fel, ha egy irodaépület este nem világít teljes fényerővel. Ahogy az sem, hogy a hűtési rendszerek automatikusan alkalmazkodnak a hálózat terheléséhez, vagy hogy bizonyos energiaigényes folyamatok éjszaka indulnak el. Ezek a változások csendben zajlanak, mégis sokat elárulnak arról, hogyan alakul át a vállalati működés a klímaváltozás korszakában.
A valódi változás talán éppen ezért kevésbé látványos, mint gondolnánk. Nem új épületek vagy új technológiák jelzik először, hanem azok az apró döntések, amelyek nap mint nap meghatározzák, hogyan bánunk az energiával. Ezekből az apró döntésekből rajzolódik ki egy alkalmazkodóbb, ellenállóbb gazdaság képe.
