Egyre több munkavállaló kerül veszélyes helyzetbe a klímaváltozás miatt. A munkahelyi hőstressz már nem csupán az Egyenlítő környékének problémája, hiszen Magyarországon is valós kockázattá vált. Évente milliókat érint világszerte és egyre nagyobb gazdasági veszteségeket okoz. Vajon felkészültek a vállalatok és a döntéshozók arra, hogy a munkavégzés feltételeit a forró jövőhöz igazítsák?

Globális kihívás, amely már nem csak a trópusokat érinti

A WHO és a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közös jelentése egyértelművé tette, hogy a munkahelyi hőstressz mára globális társadalmi problémává nőtte ki magát. A szervezetek szerint több mint 2,4 milliárd munkavállaló dolgozik olyan körülmények között, ahol a hőmérséklet a biztonságos határokat meghaladja. A következmények súlyosak, évente 22,9 millió munkahelyi sérülés és közel 19 ezer haláleset köthető közvetlenül a túlzott hőséghez.

A kép még árnyaltabb, ha az egész lakosságot nézzük. Az ENSZ becslése szerint a világ népességének fele már most közvetlenül tapasztalja a magas hőmérséklet káros egészségügyi hatásait – legyen szó kimerültségről, kiszáradásról, krónikus betegségek súlyosbodásáról vagy a hőség okozta halálesetekről. A probléma tehát messze túlmutat a munkahelyi dimenzión, de a gazdaság és a termelékenység szempontjából a munka világában jelentkezik a leglátványosabban.

Az emberi szervezet határai

A hőstressz nem pusztán kényelmetlenséget jelent: az emberi szervezet tartósan csak bizonyos hőmérsékleti szinteken képes hatékonyan működni. A magas környezeti hőmérséklet növeli a kiszáradás, a hőguta és a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A WHO szerint a fizikai munkát végzők, az idősebb korosztály és a krónikus betegséggel élők a leginkább sérülékenyek.

Nem véletlen, hogy a leggyakoribb érintett ágazatok a mezőgazdaság és az építőipar, ahol a munkavállalók a szabad ég alatt, közvetlen napsugárzásnak kitéve dolgoznak. De a gyárakban, logisztikai központokban és zárt ipari terekben sem jobb a helyzet, ha a munkáltató nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőztetést.

A hatások közvetettek is lehetnek. A hőstressz okozta fáradtság és dekoncentráció növeli a munkahelyi balesetek számát, ami hosszú távon a biztosítási és egészségügyi költségeket is felhajtja.

A gazdaság rejtett veszteségei

A hőség nemcsak emberi tragédiákat, hanem jelentős gazdasági károkat is okoz. Az ILO számításai szerint a globális munkaidő-veszteség a túlzott hőség miatt évről évre növekszik, és több száz milliárd dollárnyi kiesést jelent a világgazdaságnak. Egyes kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a termelékenység akár 10–15%-kal is visszaeshet a legmelegebb napokon.

Kép illusztráció Forrás Canva

Magyarországon a hatás elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban jelentkezik, ahol a nyári hónapokban gyakran tapasztalható, hogy a munkások teljesítménye a déli órákban drasztikusan csökken. Ez nemcsak a projektidőket nyújtja meg, hanem a költségeket is növeli. Egy 2022-es hazai agrárkutatás például kimutatta, hogy a hőhullámok idején a gépi munka és a kézi betakarítás is jelentősen lelassul, ami az inputanyagok drágulásával együtt komoly terhet ró a gazdákra.

Ezek a hatások összeadódva olyan gazdasági környezetet eredményeznek, amelyben a vállalatoknak már nem érdemes figyelmen kívül hagyni a hőstressz kérdését. A munkaerő biztonsága és teljesítménye ugyanis közvetlenül összekapcsolódik a versenyképességgel.

Új normává válhat a munkahelyi alkalmazkodás

A megoldás keresése nem újkeletű, de a klímaváltozás gyorsuló üteme miatt sürgetőbb, mint valaha. Egyre több cég kísérletezik rugalmas munkaidő-beosztással, amely lehetővé teszi, hogy a legforróbb órákban szüneteljen a fizikai munka. Mások klimatizált pihenőhelyeket alakítanak ki, vagy kötelezővé teszik a rendszeres hidratációt.

Hazánkban a munkavédelmi jogszabályok előírják, hogy 24 °C feletti hőmérsékletnél a munkáltatónak gondoskodnia kell megfelelő mennyiségű ivóvízről, valamint szükség esetén pihenőidőről és árnyékolt hely biztosításáról. Bár ezek a szabályok léteznek, a gyakorlatban sokszor nehezen ellenőrizhetők, különösen a kisebb vállalkozások esetében.

A nagyvállalatok körében azonban egyre több a jó gyakorlat. Építőipari cégek Magyarországon is bevezettek hőségriadó-protokollokat, amelyek azonnali munkaleállást rendelnek el, ha a hőmérséklet meghalad egy bizonyos határértéket. Ez ugyan rövid távon termeléskiesést jelent, hosszú távon azonban hozzájárul a munkaerő megtartásához és a munkabalesetek csökkentéséhez.

Magyarország a forróbb jövő küszöbén

A Kárpát-medence különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az elmúlt húsz évben megduplázódott a hőségnapok száma, és a hőhullámok hossza is nőtt. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók is egyre gyakrabban szembesülnek a hőstressz következményeivel.

A társadalmi egyenlőtlenségek szintjén is érezhető a probléma. A mezőgazdasági idénymunkások, a közmunkaprogramban részt vevők vagy a kis jövedelmű családok tagjai sokszor nem tudják elkerülni a legforróbb napokon végzett fizikai munkát, és gyakran nincs hozzáférésük klimatizált környezethez. Ez a helyzet fokozza a társadalmi feszültségeket, és hosszú távon az egészségügyi rendszerre is terhet ró.

Budapest és más nagyvárosok ugyan próbálnak alkalmazkodni – például hűsítő pontok kialakításával a köztereken, vagy a városi zöldfelületek növelésével –, de ezek a megoldások a munkahelyi környezetben csak részben érvényesülnek.

A jövő kulcskérdése

A hőstressz tehát egyszerre jelent emberi, gazdasági és társadalmi kihívást. Nem pusztán egészségügyi kérdésről van szó, hanem arról is, hogy miként őrizhető meg a munkaerő hatékonysága és a gazdaság versenyképessége a klímaváltozás közepette.

A WHO és a WMO legújabb ajánlásai arra figyelmeztetnek, hogy a hőstressz kezelése nem halogatható feladat. A munkáltatóknak és a döntéshozóknak közösen kell olyan megoldásokat találniuk, amelyek egyszerre védik a munkavállalókat és biztosítják a gazdaság működőképességét.

A kérdés immár nem az, hogy érint-e minket a hőség, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. Magyarországon és világszerte a forró nyarak új valósággá válnak – és velük együtt a munkahelyi hőstressz is a mindennapjaink része lesz.