Az őszi avar rendezése többféle környezetkímélő megoldással is megvalósítható. A friss mérések azt mutatják, hogy a zöldhulladék természetes úton történő hasznosítása egyszerre támogatja a rendezett környezetet és a fenntartható működést.

A füst, amely pillanatok alatt átalakítja a környék levegőjét

Az ősz a legtöbb településen egyet jelent a levelek gyűjtésével és sok helyen máig az égetés számít a rutin megoldásnak. A HungaroMet Nonprofit Zrt. 2025 szeptemberi vizsgálata azonban látványos adatokkal mutatta meg, milyen gyors és intenzív levegőminőségi hatást okozhat egyetlen avarkupac meggyújtása. A kísérletben körülbelül száz liter lehullott levelet égettek el kontrollált körülmények között, és a műszerek olyan részecskekoncentráció-emelkedést mutattak, amely a kiindulási állapothoz képest több mint tízszeres értéket jelentett.

A változás nem órák alatt történt, hanem azonnal, abban a pillanatban, amikor a szél a füstöt a mérőműszerek felé sodorta. Ez a rendkívül gyors reakció jól érzékelteti, milyen könnyen felborulhat egy település légköri egyensúlya, ha több udvarban egyszerre gyúlnak meg az avartüzek. A részecskék csúcsértékei különösen a PM2,5 tartományban voltak magasak — ezek a legkisebb, levegőben tartósan lebegő részecskék, amelyek a levegőminőségi trendeket világszerte meghatározzák.

A vizsgálat azért is különösen fontos, mert a kísérleti tűz nem volt intenzív. A nedves, tömör levelek lassan és füstösen égtek, vagyis pontosan úgy, ahogyan a lakossági avarégetések a legtöbb helyen zajlanak. Ez valós körülményeket teremtett, és jól mutatta, milyen gyakorlati következményei vannak az őszi égetéseknek a települési levegőminőség szempontjából.

A füst összetétele – mi kerül a levegőbe valójában?

A HungaroMet vizsgálata nemcsak az emelkedő részecskeszámokat rögzítette, hanem rámutatott, mennyire összetett vegyi elegy jön létre az avar égése során. A levelek magas víztartalma miatt a parázslás jellemzően tökéletlen égéssel jár, így a füstben számtalan illékony és fél-illékony szerves vegyület jelenik meg. Ezekhez elemi szénrészecskék, ásványi eredetű porfrakciók és különböző nyomelemek társulhatnak.

A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a mikrorészecskék jelentős része éppen a PM2,5 tartományba esik. Ezek a részecskék nem ülepednek gyorsan, szélben hosszú ideig lebeghetnek, sőt egyes időjárási helyzetekben akár tömbnyire is elterjedhetnek egy utcányi területen túl. A finom részecskék felszíne ráadásul kiváló hordozóként viselkedik — a különböző szerves molekulák és égéstermékek könnyen megtapadnak rajta, így a levegőben való jelenlétük komplex módon változtatja meg a környék légterét.

A füst összetevői között olyan vegyületek is megjelenhetnek, amelyek jellemzően más biomassza-égetési folyamatok során is kimutathatók. A HungaroMet szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy az avarégetés kémiai értelemben nem egy egyszerű „kis tűz”, hanem egy olyan keverék kibocsátása, amely települési szinten is mérhetően megváltoztatja a levegő összetételét.

Ez különösen fontos fenntarthatósági szempontból, hiszen a települési levegőminőség alakulását egyre több helyen monitorozzák, és a lakossági tevékenységek hatása ugyanúgy része a rendszernek, mint a közlekedés vagy a fűtési módok.

Élhetőség és levegőminőség

A települési levegőminőség nem pusztán környezetvédelmi kérdés, hanem az élhetőség egyik legfontosabb mutatója. Az ESG-szemlélet egyre hangsúlyosabban foglalkozik azzal, hogyan hatnak a mindennapi tevékenységek a közösségek életminőségére. A lakossági avarégetés pontosan ebbe a témakörbe illeszkedik, vagyis kis léptékű tevékenység, mégis rövid idő alatt érzékelhető változást eredményez egy település levegőjében.

Különösen érdekes, hogy az égetések időzítése sokszor egybeesik azokkal az időszakokkal, amikor a lakók éppen otthon vannak. A kora esti órákban vagy hétvégén gyakrabban gyúlnak fel a kerti tüzek, így a hatás könnyebben érzékelhető. A levegő párásabb, hűvösebb, a füst lassabban emelkedik és oszlik szét. A települési levegőminőség tehát nemcsak fizikai mutató, hanem közösségi élmény is, amely a lakók komfortérzetét közvetlenül befolyásolja.

A modern fenntarthatósági jelentésekben egyre erősebben jelenik meg a „double materiality” elve, ami nemcsak azt vizsgálja, milyen hatással van egy szervezet a környezetére, hanem azt is, hogyan hat vissza a környezet a közösségre, a lakókra vagy a helyi gazdasági szereplőkre. A lakossági égetés ebben a logikában települési „mikrohatás”, amely képes eltolni a levegőminőséget és befolyásolni a közösségi folyamatokat.

A települések egyre több helyen reagálnak erre. Érzékelik, hogy a lakossági zöldhulladék-kezelés nem csak rendeletalkotási kérdés, hanem élhetőségi mutató is. Minél több alternatív megoldás áll rendelkezésre, annál ritkábbak a levegőminőségi csúcsok, és annál stabilabb a települési környezet.

Avar, mint erőforrás: a természet körforgásának logikája

A lehullott levelek a természet egyik legérdekesebb anyagai, egyszerre takarják, védik és táplálják a talajt. A levelek lebomlási folyamata a körforgásos gazdálkodás egyik legjobb példája. Ahogy a giliszták és mikroorganizmusok elkezdik feldolgozni őket, tápanyagban gazdag humusz keletkezik, amely visszajut a fákhoz és növényekhez.

A mulcsozás különösen hatékony módszer a talaj védelmére, mert megőrzi a nedvességet, csökkenti a talaj átfagyását és mérsékli a gyomosodást. A komposztálás pedig olyan természetes tápanyagforrást jelent, amely hosszú távon javítja a kert minőségét, miközben teljesen mellőzi a füstkibocsátást.

Ahol a helyi adottságok lehetővé teszik, a levelek fák alatti „visszahagyása” is kiváló megoldás, mert a természet gondoskodik a lebontásról. A települések egy része már zöldhulladék-gyűjtési programot működtet, amely további alternatívát ad azoknak, akiknek nincs lehetőségük helyben hasznosítani az avart.

A füstmentes alternatívák közös jellemzője, hogy megtartják az anyag értékét: nem szabadul meg tőle a környezet, hanem visszaforgatja a természet körforgásába, így támogatja a talajéletet és a hosszú távú fenntarthatóságot.

Települési megoldások: amikor a zöldhulladék a közösség javára válik

A települési fenntarthatóság egyik legérdekesebb területe mára a zöldhulladék felelős kezelése. Egyre több önkormányzat kínál lebomló zsákokat, gyűjtőjáratokat vagy kedvezményes komposztkereteket a lakóknak. Ezek a rendszerek nem csupán kényelmi szolgáltatások, hanem közösségi fenntarthatósági eszközök, amelyek csökkentik a füsttel járó terhelést és erősítik a természetes anyagkörforgást.

A HungaroMet friss vizsgálata fontos visszajelzés minden település számára, hogy a levegőminőség nemcsak nagy rendszereken múlik, hanem a hétköznapi zöldhulladék-kezelési gyakorlatokon is. A levelek komposztálása vagy mulcsozása ugyanúgy része lehet a települési fenntarthatósági stratégiának, mint az energiahatékony közvilágítás vagy a városi zöldfelületek fejlesztése.

A zöldhulladék tehát nem probléma, hanem erőforrás, amely megfelelő rendszerben a környezet javát szolgálja, miközben tisztább, rendezettebb és élhetőbb települési környezetet eredményez.