Lehet-e egy vállalkozás egyszerre sikeres, társadalmilag hasznos és piacképes? Miközben az ESG irányelvek egyre szigorúbb társadalmi felelősséget várnak el a cégektől, egyre több magyar vállalkozás bizonyítja: a társadalmi hatás lehet üzleti stratégia is – nemcsak CSR-jelentés.

A társadalmi vállalkozások új generációja

Már nemcsak az alapítványok és nonprofit szervezetek feladata a társadalmi problémák kezelése. Magyarországon is megjelent egy olyan vállalkozói réteg, amely a társadalmi hasznosságot és a gazdasági fenntarthatóságot egyszerre tekinti elsődleges céljának. Ezek az úgynevezett társadalmi vállalkozások sokszor egészen konkrét problémákra keresnek megoldást: élelmiszer-pazarlás, lakhatási szegénység, oktatási egyenlőtlenség vagy fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzete.

A különbség a klasszikus forprofit cégekhez képest nem a pénzkeresésben van – hanem abban, hogy a profit nem cél, hanem eszköz a társadalmi változás előidézésére. Ezek a vállalkozások nemcsak környezeti vagy pénzügyi mutatók mentén mérik sikerüket, hanem azt is vizsgálják, mekkora társadalmi hatást képesek gyakorolni működésük révén. Ez a szemlélet pedig szorosan illeszkedik az ESG „Social” pilléréhez, amely egyre inkább előtérbe kerül az uniós szabályozás és a befektetői elvárások miatt.

Amikor a hatás nem kampány, hanem stratégia

A társadalmi vállalkozás nem jótékonyság. Ezek a cégek – mint például a Munch, amely a vendéglátóhelyek maradék ételeinek megmentésére épít üzleti modellt, vagy a Skool, amely hátrányos helyzetű lányokat vezet be a programozás világába – világosan megmutatják, hogyan válhat egy társadalmi cél értékes piaci ajánlattá.

De az út korántsem könnyű. A társadalmi vállalkozásoknak egyszerre kell megfelelniük két, látszólag ellentétes elvárásnak: üzletileg fenntarthatónak lenniük, miközben társadalmi problémákra kínálnak megoldást. Ez folyamatos lavírozást kíván: hogyan árazzák be szolgáltatásaikat úgy, hogy az a célcsoportjuk számára is elérhető maradjon, de a cég működését is biztosítsa? Hogyan szerezzenek befektetést egy olyan piacon, ahol a pénzügyi megtérülés mellett a társadalmi értékteremtés is mérlegre kerül?

A megoldás a stratégiai hatásmérés lehet: egyre több társadalmi vállalkozás próbálja ESG-kompatibilis mutatók mentén számszerűsíteni, milyen pozitív változást érnek el. Hány adag étel lett megmentve? Hány hátrányos helyzetű fiatal kapott új készségeket? Hány család jutott lakhatáshoz? Ezek nemcsak a társadalom számára értékes számok, hanem a befektetők, partnerek és ESG-jelentések szempontjából is kulcsfontosságúvá válhatnak.

Amit a társadalmi vállalkozások tanítanak a „nagyoknak”

Miközben sok nagyvállalat még mindig csak CSR-kampányokban gondolkodik, a társadalmi vállalkozások azt mutatják: a társadalmi felelősség nem PR-eszköz, hanem üzleti alappillér is lehet. Ezek a kisebb cégek gyakran szorosabb kapcsolatban állnak közösségeikkel, jobban ismerik a helyi problémákat, és valós, mérhető megoldásokat nyújtanak, nemcsak kommunikációs paneleket.

A vállalati szférának pedig van mit tanulnia tőlük. Az olyan értékek, mint a közösségépítés, társadalmi bizalom, inkluzív működés, nemcsak emberi szempontból fontosak – hanem versenyelőnyt is jelenthetnek egyre tudatosabb fogyasztói és munkavállalói piacon. A társadalmi vállalkozások példája bizonyítja: a felelősségvállalás üzleti értéket teremt.

Ráadásul az ESG-jelentések egyre gyakrabban kérik számon ezeket a szempontokat: hány főt alkalmazunk hátrányos helyzetű közösségekből? Milyen hatással vagyunk a helyi társadalomra? Hogyan építjük a belső kultúrát és a sokszínűséget? A válasz ezekre nem lesz meggyőző, ha csak Excel-táblákban és képmutató kampányokban gondolkodunk.

Miért kulcskérdés ez most Magyarországon?

Magyarországon különösen nagy tétje van annak, hogy a társadalmi vállalkozások teret nyerjenek. A gazdasági és szociális polarizáltság, a vidéki térségek leszakadása, az oktatási esélyegyenlőtlenségek mind olyan problémák, amelyek hosszú távon az egész gazdaság versenyképességét veszélyeztetik. Az állam egyedül nem tud hatékony választ adni ezekre – de a vállalkozói szféra beavatkozása új lehetőségeket nyithat.

Ehhez viszont nem elég az egyéni jó szándék. Struktúrákra, támogató ökoszisztémára és befektetői nyitottságra is szükség van. Vannak ígéretes kezdeményezések – inkubátorprogramok, közösségi finanszírozási platformok, egyetemi társadalmi innovációs kurzusok –, de ezek még mindig szigetszerűek.

A társadalmi vállalkozások sikere tehát nemcsak az alapítókon múlik, hanem azon is, hogy milyen gazdasági és szabályozási környezet veszi körül őket. A CSRD által bevezetett új ESG-keretrendszer itt kulcsszerepet játszhat: nemcsak kötelezettséget jelent, hanem lehetőséget is a tudatosabb üzleti működésre.

A jövő azoké, akik képesek máshogy nézni a profitra

A társadalmi vállalkozások történeteiből egyértelműen kirajzolódik: a társadalmi hasznosság nem ellentéte az üzleti sikernek, hanem annak része. A kérdés ma már nem az, hogy megéri-e ezzel foglalkozni – hanem az, hogy ki meri ezt komolyan venni. Aki ma valódi társadalmi hatással működik, holnap megbízhatóbb munkaadóként, vonzóbb üzleti partnerként és hitelesebb márkaként lesz jelen a piacon.

Az ESG Summit 2025 szakmai programjában e témát kiemelten tárgyaljuk majd – gyakorló társadalmi vállalkozók, hatásmérésben jártas szakértők és befektetők közreműködésével. Élő példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan lehet a társadalmi hatásból tudatos üzleti stratégiát építeni.

És talán épp ebben rejlik az ESG „Social” lábának valódi jelentősége: nem abban, hogy hány oldalas jelentést adunk le, hanem abban, hogy mit változtatunk meg a világban – tudatosan, mérhetően, felelősen.