A magyar kormány új, szigorúbb határértékeket vezetett be a károsanyag-kibocsátás szabályozásában, különösen a rákkeltő, gén- és magzatkárosító anyagokra, valamint bizonyos nehézfémekre vonatkozóan. Az intézkedés érinti a nikkelt, a kobaltot és a mangánt is – jelentette be Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.

A változtatások értelmében a mangán határértékét ötödére, a nikkelét és a kobaltét pedig felére csökkentették. Ezen kívül az N-metil-2-pirrolidon (NMP), egy magzatkárosító vegyület korábbi 150 milligrammos határértékét most köbméterenként egy milligrammra szorították le. Az államtitkár kifejtette, hogy az összes magzatkárosító anyag levegőbe történő kibocsátása hasonló mértékben csökkent, ezzel erősítve az egészségügyi és környezeti védelmet.

Az NMP egy oldószer, közismerten bőr-, szem- és légúti irritációt okoz, emellett súlyosabb esetekben magzatkárosító hatással is bír. Az NMP egyik legfontosabb felhasználási területe a lítium-ion akkumulátorok gyártása. Itt az elektródák bevonásához és a polimer kötőanyagok feloldásához használják. Ez különösen fontos a elektromos autók és egyéb nagy teljesítményű akkumulátorok előállításában. 

Az új szabályok értelmében a már működő ipari létesítményeknek 2028 januárjáig adtak felkészülési időt a határértékek teljesítésére, míg az új beruházásoknak azonnal alkalmazkodniuk kell a szigorításokhoz. Azok a vállalatok, amelyek már megkezdték az engedélyeztetési eljárást, 2027-től kell, hogy megfeleljenek az új követelményeknek.

Az uniós szabályok eddig is érvényben voltak, és betartották azokat, ám a kormány úgy döntött, hogy további szigorításokra van szükség a magyarországi kibocsátási határértékek terén. Raisz Anikó hangsúlyozta, hogy nem ez az egyetlen terület, ahol változások történtek: szeptember végén életbe lépett egy másik jogszabály, amely kiterjesztette a környezeti hatásvizsgálatok kötelező eljárását.

Intézkedések hatása a fenntarthatóságra

A kormányzati intézkedéseknek jelentős hatásuk van az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) teljesítményre is, hiszen a vállalatoknak szigorúbb környezetvédelmi normákat kell teljesíteniük. A kibocsátási szabályok szigorodása és a környezeti hatásvizsgálatok kibővítése hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok fenntarthatóbb működést folytassanak, és ezzel jobban megfeleljenek az ESG-elvárásoknak.

Az ilyen intézkedések nemcsak a vállalatok szabályozási megfelelését befolyásolják, hanem hosszú távon növelhetik a környezeti tudatosságot és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget is.