2024-ben a Föld éves átlaghőmérséklete először lépte át a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 fokos felmelegedési célértéket. A klímakutatók maguk is meglepődtek azon, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés tempója jelentősen meghaladja a korábbi modellbecsléseket. De mi okozza ezt a rendkívüli gyors változást, és milyen következményekkel járhat a fenntarthatóságra nézve?

A Copernicus Éghajlati Információs Szolgálat adatai szerint 2024 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,6 fokkal haladva meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet. Az elmúlt tíz évben minden esztendő bekerült a valaha feljegyzett tíz legmelegebb közé, jelezve, hogy a hőmérsékleti trend nem csupán egyedi kilengés, hanem tartós változás.

A klímakutatók részben az El Nino hatását okolják a hirtelen hőmérsékleti ugrásért, de legalább 0,2 fok felmelegedésre jelenleg nincs széles körben elfogadott magyarázat. A természeti rendszer érzékeny egyensúlyának felborulása olyan átbillenési pontokhoz vezethet, amelyek visszafordíthatatlan ökológiai és gazdasági következményekkel járhatnak.

Magyarország extrém felmelegedése

Hazánk sem kivétel: 2024 a valaha volt legmelegebb év volt Magyarországon, az éves középhőmérséklet megközelítette a 13 fokot. Ez 0,7 fokos emelkedést jelent a rekordot döntő 2023-hoz képest, miközben korábban soha nem fordult elő ilyen gyors változás.

A Boris mediterrán ciklon is rámutatott a klímaváltozás kockázataira: a szeptemberi heves esőzések és áradások milliárdos károkat okoztak Közép-Európában. Ezek a tényezők együtt erősítik az extrém időjárás veszélyeit.

Elég gyors-e a fenntartható átmenet?

Bár a tiszta energiára fordított beruházások gyorsan nőnek, a dekarbonizációs átmenet tempója még mindig nem elég a párizsi klímacélok eléréséhez. A 2023-ban megvalósult 1700 milliárd dolláros tisztaenergia-beruhás meghaladta a fosszilis energia 1000 milliárd dolláros befektetését, de ez még mindig kevés a karbonsemlegességhez. Az IEA szerint az évtized végéig ennek legalább triplájára lenne szükség.

A villanyautók értékesítése világszerte 31%-kal nőtt 2023-ban, elérve a 14 millió darabot. A napenergia-beruházások is rekordokat döntöttek, de a dekarbonizáció szükségességét mutatja, hogy az olaj- és gázipar profitja ellenére a fenntartható energiaforrásokba csupán a befektetéseik 5%-a került.

Mit hoz a jövő?

A klímaváltozás gyorsulásával egyre nagyobb nyomás nehezedik a világgazdaságra a fenntartható megoldások irányába. Az IRENA szerint ahhoz, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet, évente 5000 milliárd dollárnyi tisztaenergia-beruhásra lesz szükség.

A kérdés az, hogy az egymást erősítő gazdasági, szabályozási és technológiai tényezők képesek lesznek-e időben átbillenteni a világot egy fenntarthatóbb és stabilabb klíma felé. A válasz most dől el.