Amikor megérkezik a téli fűtésszámla, kevesen gondolnak arra, hogy néhány kilométerrel a lábuk alatt hatalmas mennyiségű energia található. A Föld belsejének hője folyamatosan rendelkezésre áll, nem függ a napsütéstől, a széltől vagy a gáz világpiaci árától. Eddig azonban elsősorban ott tudtuk jól kihasználni, ahol a geológia szinte készen kínálta a lehetőséget. Ez változhat meg az új generációs geotermikus technológiákkal, amelyek már olyan helyeken is megpróbálják elérhetővé tenni a földhőt, ahol nincs megfelelő természetes termálvízkészlet. A 2026-os Geotermikus Világkongresszus egyik fontos témája éppen ez volt és Magyarországnak különösen érdemes figyelnie rá.
Forró kőzet van, de mi van, ha nincs hozzá forró víz?
Magyarországon a geotermia és a termálvíz szinte összenőtt egymással. Fürdők, termálkutak, üvegházak és távfűtési rendszerek mutatják, hogy a föld mélyének hője nálunk régóta kézzelfogható erőforrás. Szegeden, Miskolcon, Győrben, Hódmezővásárhelyen és számos más településen már energetikai célokra is használják.
A hagyományos geotermikus rendszer azonban több feltétel szerencsés találkozását igényli. Megfelelő hőmérséklet, elegendő föld alatti víz és olyan kőzet szükséges, amelyben a víz mozogni tud. Ha valamelyik hiányzik, a beruházás könnyen gazdaságtalanná válhat. Pedig forró kőzet jóval több helyen található, mint jól hasznosítható természetes termálvíztároló.
Ezért kapott komoly figyelmet az új generációs geotermia a Calgaryban rendezett 2026-os World Geothermal Congressen. A helyszín sem véletlen: Calgary a kanadai olaj- és gázipar egyik központja, az új geotermikus megoldások pedig sokat merítenek a szénhidrogén-kitermelésben kialakult fúrási, földtani és rezervoármérnöki tudásból.
Az egyik legfontosabb irány az Enhanced Geothermal Systems, röviden EGS. A technológiánál mélyre fúrnak, elérik a megfelelő hőmérsékletű kőzetet, majd javítják annak átjárhatóságát. Folyadékot juttatnak a rendszerbe, amely felveszi a kőzet hőjét, majd a felszínre visszakerülve energetikailag hasznosítható.
Ezért a „termálvíz nélküli geotermia” kifejezés némi pontosítást igényel. Nem feltétlenül víz nélkül működik a technológia, hanem természetes termálvíztároló nélkül. Ez teszi lehetővé, hogy olyan területeken is felmerüljön a geotermia alkalmazása, ahol a hagyományos rendszer feltételei hiányoznak.
Egy óriási hőcserélő kilométerekkel a lábunk alatt
Az EGS mellett egy másik fejlesztési irány még jobban eltávolodik a klasszikus termálvizes modelltől. A zárt hurkú, úgynevezett closed-loop rendszereknél a munkaközeg csővezetékben kering a felszín és a mélyben található forró kőzet között.
Képzeljünk el egy több kilométer mélyre lenyúló föld alatti hőcserélőt. A csőben áramló folyadék felveszi a környező kőzet hőjét, majd visszatér a felszínre. Nem kell természetes termálvizet kitermelni, és a munkaközeg sem érintkezik közvetlenül a felszín alatti vízkészlettel.
Ennek vízgazdálkodási jelentősége is van. A hagyományos geotermiánál a termálvíz kitermelése és visszasajtolása, a vízkémia, valamint a vízadó rétegek állapota a rendszer tervezésének fontos része. A zárt technológia ezt a problémát másképp kezeli, míg az EGS-nél a kőzet stimulációja miatt a szeizmicitás vizsgálata és folyamatos ellenőrzése kap nagyobb szerepet.
Az új rendszerek előtt jelenleg az egyik legnagyobb akadály a költség. Több kilométer mélységben fúrni drága, a földtani bizonytalanság pedig komoly beruházási kockázat. A fejlesztések egyik kulcskérdése ezért az, hogy sikerül-e a mélyfúrást olcsóbbá, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tenni.
Ha igen, jelentősen változhat a geotermia földrajza. A földhő egyik nagy előnye ugyanis megmarad: folyamatosan rendelkezésre álló energiaforrás, amelynek termelése nem követi az időjárás változásait.
Magyarországon ebből üzleti kérdés lehet
Hazánk kedvező helyzetben van. A Pannon-medence földtani adottságai miatt jelentős geotermikus potenciállal rendelkezünk, és már komoly tapasztalat gyűlt össze a földhő közvetlen hasznosításában. A Magyar Geotermális Egyesület adatai alapján több mint harminc településen működik termálvíz alapú geotermikus hőszolgáltatás.
A következő lépcső azonban már messze túlmutathat a fürdőkön és a települési távfűtésen. Magyarország energiafelhasználásában továbbra is jelentős szerepet játszik a földgáz, ezen belül a fűtési és ipari hőigény. A geotermia ezért energiabiztonsági és vállalati versenyképességi kérdés is.
A Nemzeti Földhő Stratégia 2030 környékére 12–13 petajoule-ra növelné a hazai geotermikus energiafelhasználást. A kormányzati stratégia szerint az új hasznosítások 2035-ig évente akár 1–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltásához járulhatnak hozzá.
Egy ipari park, élelmiszeripari üzem, nagyobb lakónegyed vagy távhőrendszer számára a helyben rendelkezésre álló földhő már energiaár-kitettségről, ellátásbiztonságról és dekarbonizációról szól. Ha egy vállalat hőigényének egy részét geotermikus forrásból fedezi, mérsékelheti fosszilisenergia-felhasználását és az energiaárak változásának való kitettségét is.
Az új generációs technológiák jelentősége abban lehet, hogy idővel kibővítik azoknak a helyszíneknek a körét, ahol mindez egyáltalán szóba jöhet. Magyarországon egyelőre a hagyományos termálvizes projektek jelentik a kézenfekvőbb lehetőséget, az EGS és a zárt hurkú rendszerek azonban új területeket nyithatnak meg, ha gazdaságosabbá és üzembiztosabbá válnak.
Már nem csak azt keressük, hol van termálvíz
A geotermikus iparban zajló változást talán egyetlen kérdés mutatja meg a legjobban. Korábban elsősorban azt kerestük, hol található megfelelő termálvíz. Az új technológiák már azt vizsgálják, hogyan lehet magát a földhőt hasznosítani akkor is, amikor a természetes vízadó rendszer hiányzik.
Ebben különös módon a fosszilisenergia-ipar tapasztalata is szerepet kap. Az olaj- és gázipar évtizedek alatt megtanult egyre mélyebbre és pontosabban fúrni, horizontális kutakat kialakítani és bonyolult föld alatti rendszereket modellezni. Ennek a tudásnak egy része most a tisztább energiatermelésben kaphat új szerepet.
Magyarország nem a nulláról indul: kedvező földtani adottságaink, működő geotermikus rendszereink és jelentős fúrási tapasztalatunk van. A beruházási költség, a helyi geológia és a hőigény persze továbbra is eldönti, hol életképes egy projekt. A lehetőségek köre azonban bővülhet.
A lábunk alatt lévő hő eddig is ott volt. A geotermia következő nagy technológiai versenye arról szól, hogy egyre több helyen hozzá is tudjunk férni.
