Az Európai Bizottság új javaslatcsomagja forradalmi változásokat hozhat az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) szabályozásában. Az importőrök 90%-a akár teljes mentességet is kaphat, miközben a rendszer továbbra is lefedné a károsanyag-kibocsátások 99%-át. De vajon ez a lépés az ipari szereplők számára valódi könnyítés, vagy csupán egy politikai trükk?

Mi is az a CBAM?

A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism), vagyis a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus egy uniós szén-dioxid-vámrendszer, amelyet az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem és a karbonkibocsátás „kiszivárgásának” megakadályozása érdekében hozott létre. Az intézkedés célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás árát kiegyenlítse az EU-ban és az azon kívül gyártott termékek esetében, ezzel biztosítva a tisztességes versenyt, valamint ösztönözve a globális zöld átállást.

Miért volt szükség rá?

1. A karbonkibocsátás „kiszivárgása”
   Az EU az egyik legszigorúbb kibocsátás-csökkentési rendszert (EU ETS – Emissions Trading System) alkalmazza, amely kötelezi az iparágakat a szén-dioxid-kvóták vásárlására. Emiatt azonban egyes vállalatok a szigorúbb szabályozás elkerülése érdekében harmadik országokba helyezték át a gyártásukat, ahol lazább környezetvédelmi előírások érvényesek. A CBAM ezt próbálja megakadályozni azzal, hogy az importtermékek karbonintenzitását is megadóztatja.
2. Egyenlő versenyfeltételek biztosítása
   Az EU-n belüli vállalatok jelentős költségekkel szembesülnek a kibocsátás-csökkentési kötelezettségek miatt, míg a harmadik országokból érkező áruk versenyelőnyt élvezhetnek, ha azok előállítása során nem kell szén-dioxid-díjat fizetni. A CBAM célja, hogy kiegyenlítse a feltételeket az EU-n belüli és kívüli termelők számára, így védve az uniós iparágakat.
3. A klímavédelmi célok teljesítése
   Az Európai Unió 2030-ra legalább 55%-kal kívánja csökkenteni a kibocsátásait (a 1990-es szinthez képest), és 2050-re klímasemlegességet szeretne elérni. Ha a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése csak az EU határain belül történik, de máshol nem, akkor a globális kibocsátás nem csökken érdemben. A CBAM tehát arra ösztönzi az EU-n kívüli országokat is, hogy tiszta technológiákra váltsanak.
4. Az EU klímapolitikájának megerősítése
   A CBAM egyfajta diplomáciai és gazdasági eszköz is, amely ráirányítja a világ figyelmét a fenntarthatóbb gazdasági modellek szükségességére. A cél az, hogy minél több ország vezessen be hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmusokat, ezzel felgyorsítva a globális dekarbonizációt.

A CBAM egyszerűsítése: mi változik?

Az EU régóta szigorítja a környezetvédelmi előírásokat, hogy visszaszorítsa az úgynevezett „karbonszivárgást” – azt a jelenséget, amikor a szigorúbb uniós szabályozások miatt a termelés olyan országokba tevődik át, ahol lazábbak a kibocsátási normák. A CBAM célja ennek a kiküszöbölése azáltal, hogy az importáruk karbonlábnyomát ellensúlyozó kötelezettségeket vezet be.

Most azonban az Európai Bizottság enyhítené a szabályokat, hogy csökkentse a vállalkozások adminisztratív terheit és ösztönözze az EU-n kívüli kereskedelmet. A legfontosabb javasolt változtatások a következők:

• Új mentességi küszöb: azok a cégek, amelyek évente kevesebb mint 50 tonna CBAM-köteles árut importálnak az EU-ba, mentesülhetnek a kötelezettségek alól. Ez a jelenlegi 150 eurós szállítmányonkénti értékhatárt váltaná fel, és az importőrök mintegy 90%-ának jelentene könnyítést.
• Több idő a felkészülésre:
  • A CBAM-tanúsítványok értékesítésének kezdetét 2026 helyett 2027 februárjára halasztanák, így a vállalatoknak egy évvel több idejük lenne alkalmazkodni.
  • Az éves CBAM-bevallások benyújtási határideje augusztus 31-re módosulna a korábbi május 31. helyett.
  • A tanúsítványok visszaadásának határideje szintén augusztus 31-re tolódna.
  • A visszavásárlási kérelmek benyújtási határideje június 30-ról november 30-ra módosulna.
• Új engedélyezési rendszer: 2025-től a CBAM-nyilatkozattevőknek lehetőségük lesz engedélyezett státuszt kérni, amely 2026-tól kötelező lesz az EU-ba történő importáláshoz.

Kisebb vállalkozások fellélegezhetnek

Az új szabályok különösen a kis- és középvállalkozások számára lehetnek kedvezőek, mivel eddig jelentős adminisztratív és pénzügyi teherrel kellett szembenézniük. Az Európai Bizottság szerint a CBAM hatékonysága nem csorbulna, mivel a nagyobb kibocsátók továbbra is kötelesek lennének teljesíteni az előírásokat, így az importált károsanyag-kibocsátás 99%-át továbbra is lefedné a rendszer.

Szigorúbb fellépés a szabályszegőkkel szemben

Bár az EU könnyítene az adminisztratív terheken, a csalások és visszaélések megelőzése érdekében szigorúbb ellenőrzéseket és súlyosabb szankciókat vezetnének be. Az Európai Bizottság együttműködést tervez a nemzeti hatóságokkal, és új stratégiát dolgozna ki a CBAM-kijátszási kísérletek ellen.

Mikor léphetnek életbe az új szabályok?

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat még nem lépett életbe, és csak akkor lesz kötelező érvényű, ha az EU jogalkotási folyamata végén a módosításokat hivatalosan is elfogadják. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak egyelőre a jelenlegi CBAM-szabályozást kell követniük, amíg a módosításokat véglegesítik.

A kérdés már csak az, hogy a könnyítések valóban segítik-e az európai vállalatokat, vagy inkább a CBAM eredeti célkitűzéseit gyengítik? A következő hónapokban kiderül!