Hollandia több mint kétszeresen múlja felül az uniós átlagot a körforgásos anyagfelhasználásban és olyan gazdasági modellt működtet, amely Európa egyik legellenállóbb rendszere lett. A Budapesten megrendezett holland körforgásos csúcstalálkozó megmutatta, milyen alapelvekre épül a 30 százalék feletti teljesítmény és miért különösen tanulságos ez a régió számára.

A körforgás holland értelmezése

A holland körforgásos gazdaság nem egyszerűen törekvés, hanem mélyen beépült szemlélet, amely már a tervezéstől a termékek életciklusán át a visszagyűjtésig meghatározza a vállalatok működését. Hollandiában a másodlagos anyagok aránya meghaladja a 30 százalékot, miközben az Európai Unió átlaga mindössze 12 százalék körül alakul. Ez az eredmény nem átmeneti kampányokkal vagy gyors intézkedésekkel született, hanem egy olyan gazdasági rendszerrel, amely hosszú távra építkezik.

A Holland Királyság Nagykövetsége által szervezett budapesti Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a holland modell nem környezetvédelmi mellékprojekt, hanem a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a gazdasági stabilitás egyik alapja. A körforgásosság szerepe ma már nem csupán a hulladék csökkentésében mérhető, hanem abban, hogy a vállalatok mennyire képesek csökkenteni az elsődleges erőforrásoktól való függésüket, és mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a változó alapanyagárakhoz.

A holland cégek egy része már ott tart, hogy a primer anyagfelhasználást nemcsak csökkenti, hanem stratégiai szinten helyettesíti mellékáramokkal, visszanyert anyagokkal vagy újrahasznosított komponensekkel. Ez a megközelítés csökkenti a gyártási kockázatokat, stabilizálja a költségeket és növeli a hosszú távú előrejelezhetőséget. A körforgásos működés így gazdasági erőforrássá válik, amely új üzleti modelleket és innovációs lehetőségeket teremt.

A holland modell alapstruktúrái

Hollandia teljesítményének egyik legfontosabb pillére az, hogy az ország területén végbemenő anyagáramlásokat rendszerszinten ismerik és kezelik. Egy olyan országban, amely területében kicsi, de iparában és kereskedelmében rendkívül aktív, különösen fontos a precíz adatgyűjtés és az iparágak közötti együttműködés. Ez teszi lehetővé, hogy a mellékáramok ne váljanak hulladékká, hanem új alapanyagként kerüljenek vissza a gazdaságba.

A szabályozási háttér ehhez stabil keretet ad. A holland jogalkotás évtizedek óta arra törekszik, hogy a termékek tervezésekor már a körforgásosság legyen a kiindulópont, a gyártók számára pedig kiszámítható és ösztönző szabályozás álljon rendelkezésre. Az eco-design elvei, a javíthatóság növelése, a termékélettartam meghosszabbítása vagy a visszavételi rendszerek fejlesztése mind olyan terület, ahol Hollandia folyamatos, következetes lépéseket tesz.

A harmadik pillér a technológiai innováció. Hollandia európai viszonylatban is kiemelkedő kutatási és ipari infrastruktúrával rendelkezik. Olyan központok működnek az országban, ahol a vállalatok valós ipari környezetben tesztelhetik az új anyagokat és körforgásos technológiákat, így a fejlesztések gyorsabban és biztonságosabban kerülnek át a gyakorlatba. Ez az ökoszisztéma nagymértékben gyorsítja az új megoldások vállalati adaptációját.

A negyedik pillér az együttműködés. Hollandiában a körforgásosság nem egy-egy vállalat belső projektje, hanem ágazatokon átívelő partnerség, amelyben a gyártók, beszállítók, hulladékkezelők és kereskedők közösen alakítják ki az értékáramokat. A valós idejű adatmegosztás, a transzparencia és a közös fejlesztési projektek olyan rendszert hoznak létre, amelyben a minőségi másodlagos alapanyagok folyamatosan rendelkezésre állnak.

A holland modell sikerének lényege, hogy minden elem egymást erősíti. Nem különálló szabályok, nem elszigetelt fejlesztések, hanem egy egységes gazdasági rendszer hozza létre a 30 százalék feletti körforgásos arányt.

Mit jelent mindez Magyarországnak és a régiónak?

A holland modell értéke nem csupán abban rejlik, hogy jó példát mutat, hanem abban, hogy közvetlenül releváns a közép-kelet-európai országok számára, különösen olyan ipari struktúrák mellett, amelyek jelentős mértékben függnek az importnyersanyagoktól. Magyarország és a régió országai számára a körforgásosság a gazdasági stabilitás egyik kulcsa lehet, hiszen az elsődleges anyagok ára és elérhetősége egyre kiszámíthatatlanabbá válik.

A magyar vállalatok számára kiemelt kérdés, hogy hogyan tudják növelni a visszanyert alapanyagok arányát, miként tehetik hosszabb élettartamúvá és javíthatóvá termékeiket, illetve hogyan tudnak olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek lehetővé teszik a körforgásos megoldások ipari méretű alkalmazását. Ebben a holland modell több ponton is használható mintaként.

Fontos azonban felismerni, hogy a körforgásos átállás sikerének egyik legnagyobb akadálya a régióban nem a technológia hiánya, hanem az adatok korlátozott rendelkezésre állása és az együttműködés fragmentáltsága. A holland példában ezek a területek éppen hogy megerősítik a gazdaságot. A transzparens adatáramlás lehetővé teszi az anyagok követhetőségét, a vállalati partnerségek pedig iparágakon átívelő hatékonyságot teremtenek.

Magyarország számára a következő évek meghatározó kérdése lesz, hogy mennyire sikerül a körforgásos megoldásokat integrálni a gyártásba, a logisztikába, az építőiparba vagy akár a csomagolási rendszerekbe. A körforgásosság nem kényszer, hanem gazdasági lehetőség, amely új innovációs irányokat, költségcsökkentési lehetőségeket és nagyobb ellátásbiztonságot hozhat.

A holland modell azt bizonyítja, hogy a körforgásos működés nem csupán környezetvédelmi eredményeket szállít, hanem egy egész gazdaságot képes stabilabbá és versenyképesebbé tenni. A kérdés az, hogy a régió vállalatai és döntéshozói milyen gyorsan ismerik fel ennek hosszú távú jelentőségét.

Hollandia elkezdte az utat. A régió számára most az a tét, hogy képes-e követni.