2024. november 11-én és 12-én Baku, Azerbajdzsán fővárosa ad otthont az éves COP29 klímakonferenciának. A konferencián – amelyet az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét (UNFCCC) ratifikáló 198 ország évente tart – politikai vezetők, klímakutatók, üzleti szakértők, civil szervezetek képviselői vitatják meg a klímaváltozás mérséklésére tett lépéseket. Bár az azerbajdzsáni elnökség 50 ezer főben korlátozta a résztvevők számát, a COP29-en több fontos pénzügyi és kibocsátás-csökkentési tárgyalás várható. Közös cél olyan lépéseket tenni, amelyekkel mérsékelni lehet a klímaváltozás súlyos következményeit, és biztosítani a globális felmelegedés 1,5 °C alatti szinten tartását.

A COP29 különösen fontos állomása lesz a klímavédelmi tárgyalások sorozatának, mivel itt kerül sor egy új pénzügyi célkitűzés megvitatására, amely a Párizsi Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását hivatott elősegíteni. A világ országainak közösen kell cselekedniük annak érdekében, hogy elkerüljék a bolygóra leselkedő legnagyobb környezeti és társadalmi kockázatokat.

Zöld áttörés, vagy politikai bemutató?

A klímacsúcs helyszínének kiválasztása ismét felveti a kérdést, hogy valóban elkötelezett-e a világ a zöld átállás mellett vagy a COP-konferenciák inkább politikai show-műsorokként szolgálnak. Azerbajdzsán gazdag fosszilis energiaforrásainak köszönhetően sokakban visszatetszést keltett. Az ország gazdasága jelentős mértékben függ a kőolaj- és földgázkitermeléstől, amely a GDP-je körülbelül 95%-át adja. Ez ellentmondásos választásnak tűnik, hiszen Azerbajdzsán energiatermelése és exportja nem egyeztethető össze a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó globális törekvésekkel. Az ENSZ-t sok kritika érte emiatt, mivel a COP28-at 2023-ban a szintén olajban gazdag Egyesült Arab Emírségekben tartották, ahol a rendezvény inkább a zöldre mosás eszközeként szolgált az ország számára, mintsem valódi klímavédelmi eredmények elérésére.

A bakui konferencia Azerbajdzsán számára esélyt kínál arra, hogy bizonyítsa klímavédelmi elkötelezettségét, de sokan tartanak attól, hogy a rendezvényt politikai eszközként használja fel a rezsim a nemzetközi megítélés javítására. Azerbajdzsán viszonylag új szereplő a globális klímatárgyalások színterén, ezért is fogják fokozott figyelemmel kísérni, milyen konkrét ígéretekkel és eredményekkel zárul a COP29.

A tárgyalások központi témái

Klímafinanszírozás jövője és a pénzügyi célkitűzés meghatározása Az egyik legfontosabb téma a pénzügyi támogatások új rendszerének kidolgozása lesz. A gazdagabb országok vállalták, hogy évente legalább 100 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országok számára, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás következményeihez és zöldebb irányba terelhetik gazdaságukat. Az elmúlt években azonban ez az összeg nem érte el a vállalt szintet, így a résztvevők célja egy hatékonyabb és fenntarthatóbb pénzügyi modell kidolgozása, amely megfelel a jelenlegi klímahelyzet kihívásainak.

Kép illusztráció Forrás: Canva

Globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a zéró kibocsátás elérése Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legfrissebb jelentése szerint, ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, a globális átlaghőmérséklet akár 3,1 °C-kal is emelkedhet az évszázad végére. Ez messze meghaladja a 2015-ös Párizsi Egyezmény célját, amely szerint a felmelegedést 1,5 °C alatt kell tartani. A COP29-en új vállalásokat és lépéseket fognak kidolgozni a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésére, beleértve a fosszilis energiákból való gyorsabb átállást és a megújuló energiák támogatását.

Klímaigazságosság és az érintett közösségek bevonása A COP29 hangsúlyozni fogja a klímaigazságosság kérdését is, amely egyenlő támogatást és védelmet kíván biztosítani a leginkább sérülékeny országok és közösségek számára. Az éghajlatváltozás nem egyenlően érinti a világ különböző régióit, és a legszegényebb közösségek gyakran a leginkább kiszolgáltatottak. Ennek érdekében a résztvevők arra törekszenek, hogy a COP29-en egy olyan keretrendszert hozzanak létre, amely fokozott támogatást és finanszírozást nyújt a sérülékeny országok számára.

Kritikus visszajelzések és elvárások

A COP29-hez komoly elvárások fűződnek, hiszen a globális klímapolitika eddigi eredményei vegyesek. Az utóbbi időszakban egyre több tudományos és civil szervezet fejezi ki aggodalmát, hogy a klímaváltozás elleni harc során tett vállalások és az azokból eredő intézkedések nem elegendőek. Több környezetvédelmi szervezet szerint a COP29-en végre konkrét és számonkérhető célokat kell kitűzni, amelyek segítenek biztosítani, hogy a világ valóban elérje a szükséges kibocsátás-csökkentést.

A COP29 egyik kulcsfontosságú feladata lesz az is, hogy előkészítse a 2025-ben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30-at, amelyet sokan az egyik utolsó esélyként látnak a globális emisszió felére csökkentésének elérése érdekében. 2030-ra a világ vezetőinek és a vállalatoknak is vállalniuk kell a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy a klímaváltozás hatásait sikerüljön kezelhető szinten tartani.

Mit várhatunk a COP29-től?

A következő napokban a világ szeme Bakura szegeződik, ahol a klímavédelmi intézkedések jövője szempontjából fontos döntések születhetnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a COP29 a döntéshozók számára egy újabb lehetőséget kínál arra, hogy meghatározó lépéseket tegyenek a klímaválság mérséklésében és a bolygó jövőjének biztosításában. Ha a konferencián részt vevők valóban komolyan veszik feladataikat, és konkrét, számonkérhető vállalásokat tesznek, akkor a COP29 jelentős mérföldkő lehet a klímavédelem terén.