Fenntarthatósági ajánlást készített az iroda- és kereskedelmi épületek fejlesztői, bérlői, valamint a jogszabályalkotók számára Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) Egyesület. A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet alelnöke elmondta, a stratégiai ajánlás célja, hogy az iroda- és kereskedelmi épületek minél alacsonyabb beépített kapacitással legyenek megépíthetőek és üzemeltethetőek. Szilvási Pál arról is beszélt, hogy a meglévő épületek átalakításával olyan új épületek kerülhetnek a piacra, melyeknek alacsonyabb a karbonlábnyoma, mivel egy épület felújítása kevesebb CO₂- kibocsátással jár, mint egy új irodaépület építése. A Trend FM-en Lakatos László beszélgetett az IFK alelnökével.

Az interjúban a fenntarthatóbb irodaépületek kialakítására vonatkozó ajánláscsomag kerül a középpontba. Az ajánláscsomag szükségessége a 2022-es Covid időszak alatt merült fel, amikor Budapest egyes területein kevés volt az elérhető elektromos energia. Ekkor vizsgálták meg az üzemeltetett ingatlanok energiafelhasználását, és kiderült, hogy ezek az épületek gyakran túlméretezettek. Az épületek elektromos lekötéseinek körülbelül 50%-át használják csak ki, ami azt jelenti, hogy az elmúlt években fejlesztett épületek nagy része is túlméretezett, beleértve a fűtés, hűtés és szellőztető rendszereket is.

Az interjú során Szilvási elmondja, hogy a túlméretezett kapacitások sok esetben felesleges energiafogyasztást eredményeznek. Ha például egy épület jelenlétérzékelőkkel vagy CO2 érzékelőkkel lenne felszerelve, pontosabban lehetne szabályozni az energiafogyasztást. Az ajánláscsomag célja, hogy az ingatlanfejlesztők, üzemeltetők, bérlők, ügynökségek és jogszabályalkotók számára iránymutatást adjon a fenntarthatóbb épületek kialakításához.

Az interjúban kiemelik, hogy az új épületek karbonlábnyoma már az építés során jelentős, hiszen a vasbeton szerkezetek, földkitermelések és egyéb építési munkák során nagymértékű széndioxid-kibocsátás keletkezik. Ezért fontos, hogy a meglévő épületek felújítása előtérbe kerüljön, mivel így a régi épületek karbonlábnyoma alacsonyabb lesz, mint egy új épületé.

A fejlesztők és bérlők gyakran előnyben részesítik az új épületeket a régebbiekkel szemben, még akkor is, ha azok felújításra kerültek. Az új épületek esetében jobb gépészeti rendszerek és nagyobb kényelem érhető el, de ha a bérlők figyelembe veszik az épületek teljes életciklusra vetített karbonlábnyomát, akkor hosszú távon a felújított épületek fenntarthatóbbak lehetnek.

Az interjúban szót ejtenek a parkolási kérdésekről is. Régebben az irodaházak körül nagy parkolók voltak, de ma már inkább mélygarázsokat építenek, amelyek gyakran túlméretezettek és nem kihasználtak. Fontos lenne ösztönözni az autómegosztást, tömegközlekedés és más fenntartható közlekedési módok használatát, hogy csökkentsék a városok belső részeibe bejutó autók számát és javítsák a levegő minőségét.