A közhiedelemmel ellentétben Magyarország vízkészlete korántsem olyan bőséges, mint gondolnánk. Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet szakértője a Millásreggeliben rámutatott: felszíni vizeink 94%-a külföldről érkezik, és az egy főre jutó belső megújuló vízkészlet tekintetében az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban.  

A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a 19. században végrehajtott folyószabályozások negatív hatásai mára erőteljesen érezhetővé váltak. A levágott kanyarok miatt a folyók gyorsabban átszaladnak az országon, így nincs idejük beszivárogni a talajba, ami a felszín alatti vizek szintjének csökkenéséhez vezet.
Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja a klímaváltozás, ami szélsőségesebb csapadékeloszlást, hosszabb aszályos időszakokat és hirtelen lezúduló esőket eredményez. Az 1900-as évek óta 4%-kal csökkent az éves átlagos csapadékösszeg, miközben a csapadékos napok száma 32%-kal esett vissza.

Az Egyensúly Intézet számos javaslattal állt elő a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. Ezek közül néhány kiemelkedően fontos:
A folyók kanyargósságának visszaállítása állami tulajdonban lévő területeken, például a Hortobágyon.
Vízmegtartó megoldások népszerűsítése a mezőgazdaságban, például a talajtakarásos módszerek alkalmazása és a precíziós öntözés elterjedése.
Városokban a „szivacsváros koncepció” alkalmazása: a víz beszivárogtatása, párologtatása, zöld tetők és szikkasztó árkok kialakítása.
A lakosság szemléletformálása: a műfű kerülése, a vízáteresztő burkolatok használata, valamint a kertben a növényzet tudatos megválasztása.

Csernus Dóra hangsúlyozta: „Mindenki vízpárti!” A mezőgazdaságnak, a városoknak, a lakosságnak, az iparnak és a turizmusnak egyaránt érdeke a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása hosszú távon. A megoldások megvalósítása beruházásokat, időt és munkát igényel, de a szakemberek tisztában vannak a teendőkkel. A folyamat lassú, de már elindult, Budapesten és más nagy városokban is megjelentek a „szivacsváros” projektek.