A világ sorsát meghatározó klímajelentés ismét csúszik! Az ENSZ klímatudósai nem tudtak megállapodni az időzítésről, és sokan attól tartanak, hogy politikai és gazdasági érdekek írják felül a tudományos tényeket. Vajon miért akadályozzák egyes országok az előrelépést?

Újabb halasztás: miért nem készül el időben a klímajelentés?

A világ vezető klímatudományi testülete, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) ismét nem jutott dűlőre a következő átfogó jelentés ütemezéséről. A február végén Hangcsouban tartott találkozón ugyan elfogadták a jelentések vázlatát és jóváhagyták a 2025-ös költségvetést, de az egyik legfontosabb kérdés – a véglegesítés időpontja – továbbra is a levegőben lóg.

Ez már a harmadik alkalom, hogy a döntés elmarad, ami súlyos következményekkel járhat a klímapolitikai lépésekre. Míg a klímaváltozás által leginkább sújtott országok gyorsabb tempót sürgetnének, addig egyes fosszilis energiahordozókra támaszkodó államok és nagy kibocsátók inkább a halogatásra játszanak.

Veszélyben a klímacélok: van, aki húzza az időt?

A klímapolitikai döntésekhez megbízható, naprakész adatokra van szükség. Az IPCC jelentései kulcsszerepet játszanak abban, hogy az országok összehangolják stratégiáikat és hatékony lépéseket tegyenek. A legutóbbi javaslat szerint a következő átfogó jelentést 2028 augusztusáig kellett volna lezárni, hogy annak eredményei időben beépülhessenek a Párizsi Klímaegyezmény szerinti globális értékelési mechanizmusba (Global Stocktake).

Azonban Kína, India és Szaúd-Arábia elutasította, hogy az IPCC jelentései túlzottan befolyásolják az ENSZ klímapolitikáját, mert attól tartanak, hogy a tudományos megállapítások nagyobb nyomás alá helyeznék őket a kibocsátás-csökkentés terén.

Manipulált klímatudomány? Egyes országok új narratívát akarnak

Nem először merül fel az a vád, hogy egyes országok próbálják befolyásolni a klímadokumentumok tartalmát. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke szerint egyes kulcsszavakat – mint a „Párizsi Klímaegyezmény” vagy a „fosszilis tüzelőanyagok” – tudatosan próbálnak kivenni a szövegből. Ha ezek kimaradnak, az megkérdőjelezheti a klímapolitikai döntések alapjait, és lehetőséget adhat egyes szereplőknek arra, hogy késleltessék a szükséges lépéseket.

A tárgyalások során vita alakult ki a karbonnyelő technológiák szerepéről is. Szaúd-Arábia és egy kisebb országcsoport azt szorgalmazta, hogy az IPCC vizsgálja meg az olyan kísérleti beavatkozásokat, mint az óceán lúgosítása a szén-dioxid-elnyelő képesség növelése érdekében. A többség azonban ezt elutasította, mert ezeknek a technológiáknak a hosszú távú hatásai még nem ismertek.

Az USA kivonul? Trump árnyéka a klímatárgyalásokon

A tárgyalások egyik nagy kérdése az Egyesült Államok távolmaradása volt. Az USA tudományos képviselői nem vettek részt az eseményen, ami részben a Trump-adminisztráció öröksége, amely évekig gátolta a nemzetközi klímadiplomáciát.

Ez nemcsak presztízsveszteséget jelent, hanem az IPCC számára is kihívást, hiszen az Egyesült Államok eddig jelentős finanszírozást és szakértői támogatást biztosított. A döntéshozók attól tartanak, hogy Washington teljes visszavonulása komoly károkat okozhat az IPCC jövőbeli működésében.

Ki lesz a világ klímavezére? Kína ambiciózus, de taktikázik

Kína egyre inkább globális klímavédelmi vezetőként kíván fellépni, de a tárgyalóasztalnál még mindig saját gazdasági érdekeit védi. A Climate Home News beszámolói szerint Kína hivatalos kommunikációja és tárgyalási stratégiája között jelentős eltérés figyelhető meg. Miközben nyilvánosan támogatja a nemzetközi klímaintézkedéseket, a zárt ajtók mögött inkább a saját ipari fejlődését részesíti előnyben.

Mi lesz most? A klíma nem várhat

Az IPCC hetedik értékelési ciklusa (AR7) 2023 júliusában indult, és három kulcsfontosságú jelentést készít:

• az éghajlatváltozás fizikai tudományos alapjairól,
• a klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről,
• a kibocsátás-csökkentés stratégiáiról.

Bár a következő átfogó jelentés 2029 végére készülhet el, az időzítési vita miatt ez tovább csúszhat. Az IPCC következő ülése az év későbbi szakaszában várható, de ha a döntéshozók továbbra is politikai és gazdasági érdekek szerint alakítják a folyamatot, az az egész klímavédelmi törekvést veszélyeztetheti.

A késlekedés világos üzenetet hordoz: miközben a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb, a politikai játszmák tovább lassítják az érdemi lépéseket. Az idő azonban nem áll meg, és ha a világ vezetői nem cselekszenek időben, a következmények beláthatatlanok lehetnek.

Képek illusztrációk. Forrása Canva