A világ szénfogyasztása minden eddigi csúcsot megdöntött, miközben a klímacélok elérése egyre sürgetőbbé válik. Magyarországon a Mátrai Erőmű – az ország utolsó széntüzelésű egysége – csupán marginális szerepet tölt be a hazai áramtermelésben, mégis a szénkivezetés elengedhetetlen lépés a fenntartható jövő felé.
Az elmúlt három évtizedben a globális szénfogyasztás drámai mértékben megnőtt, mégis az azonos időszakban a megújuló energiaforrások kapacitása is jelentős bővülést mutatott. Míg a világban a szénfelhasználás rekordokat döntött, Kína példája is jól szemlélteti, hogy az energiaátmenet nem megy egyik napról a másikra: az ország az elmúlt 25 évben 30%-kal több szenet használt fel, mint a világ többi része együttvéve.
Magyarország esetében azonban a helyzet különösen egyértelmű. A Mátrai Erőmű, bár az ország egyetlen fennmaradt széntüzelésű erőműve, a 2024-es adatok szerint a hazai villamosenergia-termelés kevesebb mint 5%-át szolgálja ki. Ezzel szemben a lignitre épülő áramtermelés környezeti terhei lenyűgöző – a kibocsátási faktor (1292 g CO₂eq/kWh) ötszöröse a hazai átlagos értéknek (243 g CO₂eq/kWh). Ezek az adatok nem csupán a technológiai és gazdasági hátrányokat, hanem a környezetvédelmi sürgősséget is jelzik.
A 2023-as kormánydöntés, amely a lignitblokkok üzemeltetését előírta, tovább bonyolítja a helyzetet. Az Igazságos Átmenet Alap – mintegy 110 milliárd forint értékű forrás – célja, hogy enyhítse a gazdasági és társadalmi terheket azok számára, akik leginkább érintettek a szénkivezetés folyamatában. Ebben a kontextusban kulcsfontosságú az érintett közösségek támogatása: a lakóépületek hőtechnikai korszerűsítése, a közösségi megoldások, például a közösségi fatárolók és a megújuló energia alapú energiaközösségek kialakítása mind hozzájárulnak a fenntartható jövő megteremtéséhez.
Az Energiaklub szakértői csapata a REKK, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a nemzetközi tanácsadó Trinomics közreműködésével olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyek célja a lakosság, különösen a sérülékeny háztartások energetikai rendszerének átalakítása. A cél egy olyan társadalmi és gazdasági átmenet megvalósítása, amely egyszerre szolgálja a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célokat.
A Mátrai Erőmű példája jól mutatja, hogy a szénkivezetés nem csupán technológiai kérdés, hanem egy komplex társadalmi és gazdasági kihívás. Az utolsó fennmaradt széntüzelésű erőmű végleges kivonása sürgető, hiszen a gazdaságtalanul és környezetre károsan működő egységek felszámolása elengedhetetlen a fenntartható energiaátmenet szempontjából. Ugyanakkor az igazságos átmenet eszközei – a munkavállalók átképzése, a helyi gazdaság diverzifikálása és a környezetbarát technológiák támogatása – kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy a folyamat ne csak a környezetet, hanem a társadalmat is erősítse.
A globális és hazai energiapiac változásai arra kényszerítenek bennünket, hogy a szénkivezetést ne csak elkerülhetetlen, hanem sürgető célkitűzésként kezeljük. A Mátrai Erőmű esete – bár marginális szereplő az áramtermelésben – szimbolizálja a szükségszerű lépéseket a gazdaság átalakításában, miközben az ESG szempontok integrálása elősegítheti egy igazságosabb, versenyképesebb és fenntarthatóbb jövő kialakítását.
