Március 1-jétől hivatalosan is tartósan vízhiányos időszak lépett életbe Magyarországon! Az agrárium vészhelyzetben, a termőföldek kiszáradnak, miközben a klímaváltozás egyre kegyetlenebb hatásait tapasztaljuk. A gazdák most egy hónapig engedély nélkül öntözhetnek – de vajon ez elég lesz a túléléshez? És milyen fenntartható megoldásokra lenne szükség, hogy elkerüljük a jövőbeli vízválságokat?

Aszályveszély: Rendkívüli intézkedések a mezőgazdaság megmentésére

A súlyosbodó szárazság miatt Magyarország energiaügyi minisztere március 1-jétől tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki, amely azonnali könnyítéseket biztosít a gazdálkodók számára. Az intézkedést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a MAGOSZ kezdeményezte, felismerve, hogy a csapadékhiány és a talajvízkészletek csökkenése egyre nagyobb fenyegetést jelent a hazai mezőgazdaság számára.

Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a termelők vízjogi engedély nélkül végezhessenek értékmentő öntözést egy hónapon keresztül, valamint mentesüljenek a vízkészletjárulék megfizetése alól. Az engedély nélkül felhasználható vízmennyiség hektáronként maximum 1200 köbméter, amely legfeljebb 100 hektárnyi területre juttatható ki.

Fontos, hogy az öntözési igényt a gazdálkodóknak előzetesen be kell jelenteniük!

Klímaváltozás: Egyre súlyosabb aszályok várhatók

A jelenlegi helyzet nem meglepő: Magyarország az elmúlt három hónapban a szokásos csapadékmennyiség kevesebb mint felét kapta meg. Az Alföld különösen érintett, ahol a Tisza vízhozama már most 30%-kal alacsonyabb, mint a sokéves átlag. A probléma tovább súlyosbodik, mivel a Duna és Tisza vízgyűjtő területein minimális hó esett, így az olvadás sem pótolja a hiányt.

A Kárpát-medence az európai átlagnál 20%-kal gyorsabban melegszik, ami azt jelenti, hogy a hőség és a szárazság egyre gyakoribb és intenzívebb lesz. Az extrém hőség és a gyors párolgás miatt a felszíni vízkészletek rohamosan csökkennek, és a következő hónapokban még súlyosabb aszályok várhatók.

Tavaly ilyenkor még május végéig vártak a vízhiányos időszak kihirdetésével, idén viszont már márciusban szükségessé vált a beavatkozás!

Hosszú távú megoldások: így lehet fenntartható a vízgazdálkodás

Egy hónap öntözési könnyítés nem fogja megoldani a klímaváltozás okozta problémát. A magyar agráriumnak teljes szemléletváltásra van szüksége, hogy a következő években is biztosítható legyen az élelmiszer-termelés.

Jobban kell gazdálkodni a talaj nedvességével

A talaj sokkal több vizet képes megtartani, mint gondolnánk – de csak akkor, ha megfelelően kezeljük. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a szántóföldek többsége folyamatosan ki van téve az erős napsugárzásnak és a szélnek, így a talaj nedvessége gyorsan elpárolog.

• A regeneratív mezőgazdasági módszerek, mint például a talajtakarás (mulcsozás) segíthetnek abban, hogy a talaj ne száradjon ki ilyen gyorsan.
• Az organikus anyagokkal történő talajjavítás (például komposzt vagy zöldtrágyázás) szintén kulcsfontosságú, mert a tápanyagban gazdag talaj jobban megtartja a vizet.
• A túlzott szántás rövid távon segíthet, de hosszú távon káros, mert lebontja a talaj szerkezetét és csökkenti annak vízmegtartó képességét.

Nem engedhetjük el a csapadékot – vízvisszatartásra van szükség!

Most a legnagyobb gond, hogy az a kevés eső, ami leesik, gyorsan elfolyik, és nem marad meg a földeken.

• Az esővízgyűjtő rendszerek (például nagyobb víztározók, mesterséges tavak) segíthetnék, hogy az esős időszakokban felfogjuk a vizet, és azt később az aszályos hónapokban felhasználjuk.
• Az árterületek és vizes élőhelyek visszaállítása nemcsak a biodiverzitás szempontjából lenne hasznos, hanem vízmegtartó képességük miatt is.

Precíziós öntözés – minden csepp számít

Az öntözési technológiákat is modernizálni kell, mert sok helyen még mindig pazarló módon használják a vizet.

• Az intelligens öntözőrendszerek, amelyek talajnedvesség-érzékelők alapján működnek, jelentősen csökkenthetik a felesleges vízhasználatot.
• Az éjszakai öntözés például sokkal hatékonyabb lehet, mert ilyenkor kevesebb a párolgási veszteség.
• A csepegtető öntözés kevesebb vizet használ, de célzottan juttatja el a növényekhez.

Víztudatos szabályozás és hosszú távú vízstratégia

A szabályozásban is változásra lenne szükség. Most csak akkor lépünk, amikor már baj van – de mi lenne, ha előre terveznénk?

• A mezőgazdasági szereplők és a döntéshozók közös stratégiát dolgozhatnának ki arra, hogyan lehet megelőzni az aszály okozta károkat.
• Az ipari és lakossági vízhasználatot is fenntarthatóbbá kell tenni, mert ha mindenki felelős módon bánik a vízzel, az hosszú távon mindenkinek előnyös.

Mi a tét? A magyar agrárium jövője!

Ha nem történik átfogó változás, Magyarország termőterületeinek jelentős része sivatagosodhat, és az élelmiszer-termelés fenntarthatatlanná válhat. A mostani döntés ugyan segít a gazdáknak átvészelni a következő heteket, de önmagában nem jelent megoldást a klímaválságra és a vízhiányra.

Az ESG-alapú fenntartható vízgazdálkodás nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is létfontosságú. Az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági vállalkozások életképessége és a vidéki közösségek jövője mind a megfelelő vízgazdálkodáson múlik.

Ideje cselekedni! A gazdák már most is a vízhiánnyal küzdenek – de mi lesz jövőre?

Képek illusztrációk, forrásuk Canva