A mikroműanyag-szennyezés egyre súlyosabb környezeti problémává válik világszerte, és Magyarország sem kivétel. Kozmetikumok, ruhák és csomagolóanyagok mindennapi használatával mikroműanyagok kerülnek a természetes vizeinkbe, amelyeket a legfrissebb kutatások szerint már a Bodrogban és a Balatonban is kimutattak. A legaggasztóbb eredmények azonban a Tisza mellékfolyóinál, különösen a Bodrog északi szakaszán jelentkeztek, ahol a koncentráció kiemelkedően magas.
Mik a mikroműanyagok, és hogyan kerülnek a vizeinkbe?
A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek számos forrásból kerülnek környezetünkbe. Kozmetikai termékek, mint a fogkrémek és arcradírok, műanyag mikroszemcséket tartalmaznak, amelyek a lefolyókon keresztül elérik a vizeinket. Ruházatunk, különösen a szintetikus anyagokból készült darabok, mosás közben szintén mikroszálakat bocsátanak ki. Csomagolóanyagok, műanyag zacskók és palackok pedig hosszú idő alatt bomlanak le mikroműanyagokká.
Kép illusztráció. Kép forrása: Canva
Ezek a részecskék szinte mindenhol megtalálhatók, a tengerektől kezdve az édesvízi folyókon át a talajvizekig. Mivel rendkívül aprók, nehezen szűrhetők ki a szennyvíztisztítók által, így akadálytalanul jutnak be a vízi ökoszisztémákba, ahol felhalmozódnak.
A Tisza és mellékfolyói mikroműanyag-szennyezés a vizsgálatok tükrében
A közelmúltban a Miskolci Egyetem kutatói megmérték a Tisza és mellékfolyói mikroműanyag-koncentrációját, és különösen a Bodrog esetében találtak kiemelkedően magas értékeket. Az eredmények szerint ezek a folyók egyre nagyobb terhelést kapnak a mindennapi életünkből származó mikroműanyagoktól. Ez nemcsak a folyók vizét, hanem azokat a halakat és a vízi élővilágot is veszélyezteti, amelyek ezeken a szennyezett területeken élnek.
A szakemberek szerint a magas koncentráció részben annak köszönhető, hogy a Tisza mellékfolyói különösen érzékenyek az ilyen típusú szennyezésre, mivel ezek a vizek gyakran zárt területeken haladnak keresztül, ahol kevesebb a lehetőség a természetes hígításra.
Megtisztulhat-e a folyó egy nagy árvíz után?
Egy árvíz természetes jelenség, amely a folyó kilépésével és visszahúzódásával jár. Felmerül a kérdés, hogy vajon a nagy áradások képesek-e “megtisztítani” a folyót a benne lévő mikroműanyagoktól, ha a víz kiönt, majd visszatér a medrébe. A kutatók szerint azonban sajnos ez nem így működik.
Az árvizek során a folyó kilép a medréből, és nagy mennyiségű üledéket, növényi maradványokat, szemetet – köztük mikroműanyagokat – sodor magával. Amikor a víz visszatér a medrébe, ezek az anyagok jellemzően a part mentén, az árterületen és a földeken maradnak hátra. Ez azt jelenti, hogy az árvizek valójában inkább hozzájárulhatnak a mikroműanyagok elterjedéséhez, mivel ezek a részecskék a talajban és az árterületeken is megjelennek.
Kép illusztráció. Kép forrása: Canva
Egyes kutatók szerint az árvizek által hordozott szennyeződések később visszajuthatnak a folyóba, vagy bekerülhetnek a talajvízbe, így az áradások nem segítenek a mikroműanyagok eltávolításában. Sőt, hosszú távon fokozhatják is azok jelenlétét a környezetben.
Fenntartható megoldások és a jövő kihívásai
Az árvizek és a mikroműanyagok kapcsolatának megértése csak az első lépés a megoldás felé. Ahhoz, hogy megfékezzük a mikroműanyag-szennyezést, átfogó, fenntartható intézkedésekre van szükség. Az egyik kulcslépés a szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése, hogy hatékonyabban tudják kiszűrni a mikroműanyagokat. Emellett a műanyagtermékek használatának csökkentése és a műanyagok újrahasznosításának elősegítése is elengedhetetlen.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok beépítése a vállalatok és intézmények működésébe szintén fontos lehet a szennyezés csökkentése érdekében. A vállalatok felelőssége, hogy olyan fenntarthatóbb termékeket fejlesszenek ki, amelyek kevesebb mikroműanyaggal járnak, és a fogyasztók is nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a környezettudatos döntésekre.
