A kormány 17 járásban könnyítené a szélerőművek engedélyezését, ami évtizedes lemaradást hozhat be. A döntés a hazai megújuló-energia stratégia új fejezetét nyithatja meg, és hosszú távon stabilabb energiaellátást biztosíthat.

Hol tartunk most – a hazai szélenergia helyzete

Magyarországon ma mindössze kb. 330 MW beépített szélenergia-kapacitás működik. Ez a szám évek óta gyakorlatilag változatlan, miközben a környező országok sorra építik új turbináikat. A hazai villamosenergia-termelésben a szélenergia alig haladja meg az 1 százalékot, míg az Európai Unióban átlagosan a villamosenergia-termelés mintegy 12 százaléka származik szélből. Ez jelentős különbség, ami jól mutatja Magyarország lemaradását az uniós trendekhez képest.
A lemaradás oka nem technológiai, hanem szabályozási volt. Egy 2016-ban bevezetett rendelet 12 kilométeres védőtávolságot határozott meg a szélerőművek és a lakott területek között, ami gyakorlatilag kizárta az új beruházásokat.
Ezt a szabályt 2024-ben módosították, a távolságot 700 méterre csökkentve, így most ismét megnyílhat az út az új fejlesztések előtt. Ennek következtében évtizedre megállt az új projektek engedélyezése.

Most azonban fordulat jöhet. Az Energiaügyi Minisztérium javaslata szerint 17 járásban könnyítenék a szélerőművek építését, és a korábbi magassági korlátot is megemelnék, így 199 méteres tornyok is engedélyezhetők lennének. Ez nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a hazai mérsékeltebb szélviszonyokat is jobban kihasználhatóvá teszi.
Ha a tervezet elfogadásra kerül, évtizedes befagyás olvad fel, és elindulhat egy új növekedési korszak a magyar szélenergia-piacon.

Miért kulcsfontosságú a szélenergia fejlesztése?

A napenergia az elmúlt években látványosan fejlődött, de a szélenergia bővítése nélkül nem lehet kiegyensúlyozott, stabil energiarendszert építeni. A szél ugyanis más napszakokban és évszakokban termel, mint a nap, így természetes módon kiegyenlíti az ingadozásokat. Ez a rendszerstabilitás kulcsa, különösen akkor, amikor a hazai fogyasztás nő, az energiaimport pedig kockázatosabbá válik.

A szélenergia-fejlesztés másik előnye a költségcsökkentés. Az új generációs turbinák már alacsonyabb önköltséggel termelnek áramot, mint a fosszilis források, és a karbantartásuk is egyre olcsóbb. A hálózati rugalmasságot pedig digitális vezérlőrendszerek biztosítják, amelyek képesek valós időben reagálni a termelési adatokra.
Mindez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A szélenergia a megújuló mix stabil elemévé válhat, amely hosszú távon energiabiztonságot teremt.

Energiafüggetlenség és reziliencia – a stratégiai dimenzió

A megújuló energiaforrások nemcsak a kibocsátáscsökkentés miatt fontosak. A szélenergia-projektek geopolitikai értelemben is értéket teremtenek. Csökkentik az importfüggőséget, növelik az ellátásbiztonságot, és diverzifikálják az ország energiaportfólióját.
Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a külső energiafüggés nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kockázat is lehet. Ezzel szemben a hazai megújuló termelés –különösen a szélenergia és a napenergia kombinációja – függetlenebb és kiszámíthatóbb rendszert hoz létre.

Fotó illusztráció Forrás Canva

A szélenergia időjárásfüggő, de eltérő módon, mint a napenergia. A turbinák gyakran éjszaka, télen és borús időben is termelnek, amikor a napenergia teljesítménye alacsony.
Emiatt a szélenergia és a napenergia természetes módon kiegészítik egymást, és együtt stabilabb energiarendszert hoznak létre. Magyarországon az őszi-téli hónapokban, amikor a napsütés kevesebb, gyakran erősebb szelek fújnak. Ez lehetőséget ad a kiegyenlített, évszakokon átívelő termelésre. Ha az ország képes a hálózatát intelligensen fejleszteni – például energiatároló rendszerekkel és okos hálózatokkal –, akkor a szélenergia az energiafüggetlenség motorjává válhat.

Hol érdemes új szélerőműveket telepíteni?

Magyarországon a legkedvezőbb szélviszonyok az ország északnyugati részén, főként a Kisalföld térségében mérhetők. A 150 méteres magasságban mért átlagos szélsebesség itt meghaladja a 6 m/s-ot, ami gazdaságos termelést tesz lehetővé. Emellett több, most kijelölt járás is komoly potenciált rejt. A Dunaújvárosi, Hevesi, Mezőtúri, Miskolci és Törökszentmiklósi járások mind az új könnyített zónák közé tartoznak.
A korszerű turbinák már kisebb szélsebesség mellett is képesek termelni, ráadásul nagyobb toronymagassággal és hatékonyabb lapátgeometriával. Egyetlen 3–5 MW-os egység akár háromezer háztartás éves villamosenergia-igényét is fedezheti.

A telepítési helyek kiválasztásánál azonban kulcsfontosságú a környezeti és társadalmi szempontok figyelembevétele. A beruházásoknak el kell kerülniük a természetvédelmi területeket és a madárvonulási útvonalakat. A korszerű projektek már automatizált madárfigyelő rendszereket alkalmaznak, amelyek szükség esetén leállítják a turbinát, ha madárraj közelít.
A jó projekt nemcsak technológiai, hanem etikai kérdés is, hiszen a fenntarthatóság nem érhet véget a szén-dioxid-mérlegnél, hanem a természeti környezet megóvását is jelenti.

Közösségi elfogadottság és helyi haszon

A megújuló-energia beruházások sikere nagyrészt a helyi közösségek támogatásán múlik. A szélenergia társadalmi elfogadottsága ott magas, ahol a lakosok is részesednek a haszonból – például energiaközösségek, önkormányzati bevételek vagy helyi szolgáltatások fejlesztése révén.
Magyarországon most ez lehet az egyik legfontosabb kihívás. Olyan modellt kell kialakítani, amelyben az érintett települések nem csupán elszenvedői, hanem nyertesei a fejlesztéseknek.

A jövő projektjei valószínűleg hibrid formában valósulnak meg, mégpedig szél- és napenergia együtt, közös hálózati csatlakozással, kiegészítve energiatárolással. Ilyen rendszereket Nyugat-Európában már több helyen tesztelnek, és hamarosan hazánkban is megjelenhetnek. A decentralizált, közösségi energia-megoldások nemcsak a környezetnek, hanem a gazdaságnak is jót tesznek, mégpedig helyben teremtett érték, helyben maradó bevétel.

Finanszírozás és uniós háttér

A könnyített engedélyezés önmagában nem elegendő, a szélerőmű-projektek megvalósításához stabil pénzügyi háttér és hosszú távú tervezés szükséges. Ebben az Európai Unió több eszköze is támogatást nyújthat. A REPowerEU-terv célja, hogy felgyorsítsa a tagállamok megújulóenergia-fejlesztéseit és csökkentse az energiaimport-függőséget, míg a Modernizációs Alap a régió energia-infrastruktúrájának korszerűsítését és a zöld beruházások ösztönzését szolgálja.

Ezekből a forrásokból elsősorban állami, önkormányzati és ipari szereplők pályázhatnak támogatásra, amely formája lehet vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel vagy hálózati fejlesztési hozzájárulás. A finanszírozási feltételek minden esetben projekt- és tagállam-specifikusak, de közös céljuk, hogy a megújulóenergia-ágazat stabilitását és versenyképességét erősítsék.

A szélenergia-projektek megtérülési ideje hosszabb, mint a napenergia-telepeké, ugyanakkor élettartamuk akár 25 év feletti lehet. Ezért a sikeres beruházásokhoz kiszámítható szabályozási környezet, technológiai fejlesztés és uniós szintű pénzügyi támogatás együttese szükséges.

Technológiai újítások és jövőkép

A modern szélturbinák ma már digitális rendszerek. Mesterséges intelligencia vezérli a lapátállást, az áramtermelés valós idejű adatelemzéssel optimalizálható, és az öndiagnosztika lehetővé teszi a prediktív karbantartást.
Az így működő erőművek illeszkednek a smart grid-logikába, ahol a szélenergia és a napenergia dinamikusan egyensúlyozza ki egymást. A jövő energiarendszere nem központosított, hanem hálózatos, adaptív és zöld – ebben a szélenergia kulcsfontosságú elem.

Ha Magyarország képes most lépni, az új szabályozás és a technológiai innováció együtt felzárkózást hozhat: a jelenlegi 330 MW-os kapacitás akár háromszorosára nőhet a 2030-as évek elejére. Ez már kézzelfogható változást jelentene a nemzeti energia-mixben, és közelebb vinné az országot az uniós megújuló-célokhoz.

A szélenergia sokáig Magyarország kihasználatlan kincse volt. Most végre megmozdulhat valami. A szabályok lazítása, az új technológiák és a közösségi energia-modellek mind azt üzenik, hogy a szélnek újra teret adunk.
Ha a következő években sikerül a könnyített engedélyezést a gyakorlatban is megvalósítani, a hálózatot fejleszteni és a társadalmi támogatást megnyerni, akkor a magyar szélenergia valóban új korszakba léphet – olyanná, amely stabilitást, innovációt és fenntarthatóságot hoz egyszerre.