Az Apple legújabb operációs rendszere technológiai ugrásként érkezik, de a háttérben egy sokkal kényelmetlenebb valóság húzódik, miszerint több tízmillió készülék válhat rövid időn belül elavulttá. Vajon mit jelent ez az e-hulladék szempontjából, és hogyan illeszkedik az ESG globális kihívásai közé?
A frissítés, ami nem mindenkinek öröm
Az iPhone-tulajdonosok többsége megszokta, hogy néhány évente új szoftver érkezik, amely új funkciókat és fejlesztéseket hoz. Az iOS 26 megjelenése azonban sokakat érzékenyen érinthet. A vállalat bejelentése szerint több régebbi modell – például az iPhone XR, XS és XS Max – már nem kapja meg a frissítést. Ez azt jelenti, hogy a készülékek tulajdonosai előbb-utóbb szembesülnek a biztonsági frissítések hiányával és az alkalmazások inkompatibilitásával.
A helyzet lényege nem csupán annyi, hogy a felhasználók kénytelenek lesznek új telefonra váltani. Egy friss kutatás szerint mintegy 75 millió iPhone válhat rövid időn belül feleslegessé, ami több mint 1,2 millió kilogramm elektronikai hulladékot jelenthet világszerte. Az Apple frissítése tehát a technológiai előrelépés mellett a fenntarthatóság frontján egy komoly kérdést is felvet: mit kezdünk a hirtelen keletkező e-hulladékkal?
A növekvő e-hulladék válság
Az elektronikai hulladék nem új jelenség, de a növekedés üteme drámai. Az ENSZ Globális E-Hulladék Jelentése szerint 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett, miközben ennek alig több mint egyötödét hasznosították újra hivatalosan. Ez azt jelenti, hogy évente közel 50 millió tonna elektronikai eszköz végzi lerakókban, égetőkben vagy informális hulladékfeldolgozó telepeken. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mennyiség ötször gyorsabban növekszik, mint ahogyan a világ képes kezelni és újrahasznosítani azt.
A probléma nem csupán mennyiségi, hiszen az e-hulladék jelentős része értékes és stratégiai nyersanyagokat tartalmaz. Egyetlen okostelefonban arany, palládium, réz és ritkaföldfémek találhatók, amelyek kitermelése rendkívül energia- és vízigényes, ráadásul környezetpusztító. Ha ezek az anyagok hulladéklerakókban kötnek ki, azzal nemcsak a környezetet terheljük, hanem gazdasági értékeket is elveszítünk.
Az ESG három dimenziójában
Az iOS 26 és az e-hulladék kérdése tipikus példája annak, hogyan kapcsolódik össze az ESG három pillére.
Környezeti szempontból az elavuló eszközök hulladékként való megjelenése közvetlen kockázat. A veszélyes anyagok – például az ólom vagy a higany – szivárgása szennyezheti a talajt és a vizeket. Ezzel párhuzamosan a ritkaföldfémek újabb kitermelése újabb ökológiai lábnyomot hagy, ami a klímaválság közepette különösen kritikus.
Társadalmi szempontból a felhasználók gyakran kényszerhelyzetben érzik magukat, amikor egy még működő készüléket kell lecserélniük, miközben sokan anyagi nehézségekkel küzdenek. Nemzetközi szinten ráadásul az elektronikai ipar beszállítói láncában komoly emberi jogi problémák húzódnak: a ritkafém-bányászat sok esetben gyermekmunka és veszélyes munkakörülmények mellett zajlik, míg az informális hulladékfeldolgozásban dolgozók gyakran mérgező anyagokkal érintkeznek napi szinten.
Irányítási szempontból a szabályozók felelőssége óriási. Az Európai Unió WEEE-irányelve kötelezi a gyártókat az e-hulladék visszagyűjtésére és kezelésére, és a „Right to Repair” szabályozás is ebbe az irányba mutat. A gyakorlatban azonban még mindig túl kevés a ténylegesen visszagyűjtött készülék, különösen a kisméretű elektronikai eszközök esetében, amelyek a fiókok mélyén maradnak. Az Európai Bizottság adatai szerint a mobiltelefonok visszagyűjtési aránya az unióban 5 százalék alatt van, miközben több százmillió darab eszköz pihen felhasználatlanul a háztartásokban.
Magyarország: fiókokban ragadt készülékek
A hazai helyzet szintén beszédes. A Magyar Telekom egy friss kutatása szerint Magyarországon 2,7 millió használaton kívüli mobilkészüléket őrzünk otthonainkban, ami háztartásonként átlagosan közel két telefont jelent. A megkérdezettek többsége tartalékként vagy a rajtuk tárolt fényképek, adatok miatt nem válik meg a készülékektől. A visszagyűjtési rendszer nemcsak infrastrukturális, hanem kommunikációs problémával is küzd: sokan egyszerűen nem tudják, hová vihetnék a régi telefonjukat.

Kép illusztráció Forrás: canva
Ez a helyzet azért is veszélyes, mert a fiókokban őrizgetett készülékek előbb-utóbb tényleg hulladékká válnak. Amikor pedig egyszerre sok eszköz kerül a rendszerbe, az újrahasznosító kapacitás nehezen tud lépést tartani. Magyarországon a hivatalosan gyűjtött és feldolgozott e-hulladék mennyisége még mindig messze elmarad az uniós célértékektől.
Nemzetközi szervezetek figyelmeztetései
A problémára sorra hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetek. Az ENSZ már tavaly jelezte, hogy az e-hulladék mennyisége ötször gyorsabban nő, mint ahogyan a világ képes újrahasznosítani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szintén arra figyelmeztetett, hogy a mobiltelefonok életciklusának meghosszabbítása – akár csupán egy évvel – érdemben csökkentené a teljes ágazat szén-dioxid-kibocsátását.
Az Apple részéről is vannak kezdeményezések: a cég robotizált rendszerekkel, például a Daisy nevű szétszerelő robottal próbálja visszanyerni a készülékekben található nemesfémeket. Ugyanakkor a kritikusok szerint ez még messze nem képes kezelni a keletkező hulladék valódi mértékét.
A frissítés valódi ára
Az iOS 26 megjelenése egyszerre technológiai újítás és fenntarthatósági kihívás. Az elavuló készülékek sorsa jól mutatja, hogyan fonódik össze a környezetvédelem, a társadalmi felelősség és a szabályozói keretrendszer. Bár az Apple és más gyártók próbálnak ESG-kompatibilis stratégiákat beépíteni, az adatok világosan jelzik: az e-hulladék válsága továbbra is gyorsabban növekszik, mint ahogyan megoldást találunk rá.
A történet így jóval több, mint egy új frissítésről szóló hír. Az iOS 26 valódi öröksége az lehet, hogy rávilágít: a digitális korszak fenntarthatóságának kulcskérdése nem az újdonság, hanem az élettartam. És ha ezt az iparág, a szabályozók és a fogyasztók nem kezelik közösen, akkor minden új operációs rendszerrel csak tovább nő a bolygóra nehezedő teher.