Hosszú évekig alig épültek szélerőművek Magyarországon, most viszont akkora a beruházói érdeklődés, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitás többszörösére jelentkeztek a vállalkozások. A frissen lezárult pályázat megmutatta, hogy a szélenergia ismét vonzó befektetés lehet. A kérdés már az, hogy az ország villamosenergia-hálózata és szabályozási környezete képes-e lépést tartani a fejlesztési tervekkel.
Tizenöt év után újra mozdulhat a piac
Magyarországon jelenleg mintegy 329 megawattnyi szélerőmű-kapacitás működik, amelynek döntő része még a 2010-es évek elején épült. Miközben Európa számos országában folyamatosan fejlődött a szélenergia-termelés, itthon hosszú időre gyakorlatilag leálltak az új beruházások. Ennek egyik meghatározó oka a szabályozás volt, 2016-tól a lakott területekhez kapcsolódó, 12 kilométeres telepítési védőtávolság szinte teljesen ellehetetlenítette az új szélerőműparkok létesítését.
A korlátozást 2024 januárjától jelentősen enyhítették, a védőtávolság 700 méterre csökkent. Továbbra is érvényesek azonban a természetvédelmi, tájvédelmi, honvédelmi és területhasználati előírások. Egy beruházáshoz megfelelő szélviszonyokkal rendelkező területre, engedélyekre, finanszírozásra és villamosenergia-hálózati kapcsolatra is szükség van. Ezeknek egyszerre kell rendelkezésre állniuk ahhoz, hogy egy projekt valóban megvalósulhasson.
A technológia közben sokat fejlődött. A korszerű szélturbinák nagyobb teljesítményűek, hatékonyabbak, és kedvező helyszíneken támogatás nélkül is versenyképes energiatermelésre lehetnek képesek. Az Energiaklub és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2024-es modellezése szerint a magyar szélerőművi kapacitások jelentős bővítése az energiarendszer összköltségét is mérsékelheti. A gazdasági lehetőségek tehát adottak, a megtérülést azonban minden beruházásnál külön kell vizsgálni.
Lenne befektető, de nincs mindenhol hely a hálózaton
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026 augusztusában hirdette meg a szélerőművek hálózati csatlakozását lehetővé tevő pályázatot. A november elején közzétett adatok szerint 37 beruházó 46 pályázatot nyújtott be, összesen 2289 megawatt névleges szélerőművi teljesítményre. Ez önmagában több mint hatszorosa a jelenleg működő magyar szélerőművek összteljesítményének.
Csakhogy az áramot valahogyan el kell juttatni a fogyasztókhoz. Ehhez a szélerőműveket csatlakoztatni kell az országos villamosenergia-hálózathoz, amelynek befogadóképessége korlátozott. A tenderben 702 MVA csatlakozási kapacitást kínáltak fel, miközben a cégek összesen 1834 MVA-t igényeltek. Vagyis több mint két és félszer akkora hálózati hozzáférésre jelentkeztek, mint amennyi rendelkezésre állt. A tervezett erőművek 2289 megawattos névleges teljesítménye ennél magasabb, mert a beruházók a változó szélviszonyokhoz igazodva kisebb hálózati csatlakozással is tervezhetnek, szükség esetén korlátozva vagy tárolva a többlettermelést.
Az országos túljelentkezés azonban elfedi a jelentős területi különbségeket. A kilenc meghirdetett csatlakozási pontból nyolcra érkezett pályázat, de Ócsán és Székesfehérvár Nyugaton összesen 295 MVA-t kínáltak fel, amelyre mindössze 49 MVA igény jelentkezett. A Portfolio elemzése szerint emiatt a teljes meghirdetett kapacitásnak akár csak 65 százaléka lehet kiosztható az első körben. Ez még előzetes becslés, de jól mutatja, hogy a helyszín döntő tényező. Hiába lenne megfelelő hálózati kapacitás az ország egyik részében, ha a beruházók egy másik térségben találnak kedvezőbb adottságokat.
Miért lenne szükség a napenergia mellett szélre is?
Magyarország az elmúlt években látványosan növelte napelemes kapacitását. A napenergia azonban erősen napszak- és évszakfüggő: nyáron és napközben nagy mennyiségben termel, téli estéken viszont nem képes fedezni a fogyasztási igényeket. Ezért különösen fontos, hogy az ország többféle energiaforrásra támaszkodhasson.
A szélerőművek ebből a szempontból értékes kiegészítést jelentenek. Magyarországon a szélenergia-termelés jellemzően a téli félévben erősebb, és éjszaka is rendelkezésre állhat. Az Energiaklub többéves hazai termelési adatokat vizsgáló tanulmánya szerint a két technológia együttes alkalmazása mérsékelheti az időjárásfüggő energiatermelés szélsőséges ingadozásait. A szél természetesen nem fúj mindig akkor, amikor szükség lenne rá, ezért a kiegyensúlyozott működéshez továbbra is megfelelő tartalékokra és rugalmas szabályozásra van szükség.
Ebben kaphatnak szerepet az energiatárolók. A mostani tenderen pályázó vállalkozások összesen 1947 megawattóra tárolókapacitás kiépítését vállalták. Az akkumulátorok segítségével a termelés egy része későbbi időpontra helyezhető át, csökkentve a hálózati terhelést és a megújuló energia elvesztésének kockázatát. További lehetőséget jelentenek a hibrid erőművek, amelyekben nap- és szélerőművek közös hálózati csatlakozást használhatnak. Az ilyen rendszerek műszaki kialakítása külön tervezést igényel, de hatékonyabbá teheti a rendelkezésre álló infrastruktúra kihasználását.
A települések is nyerhetnek a szélerőművekkel
A beruházások gazdasági hatása túlmutathat az energiatermelésen. A mostani pályázat értékelési rendszerében 35 százalékos súlyt képviselnek a helyi önkormányzatoknak vállalt pénzügyi hozzájárulások. A beruházók egyszeri támogatást és a későbbi energiatermeléshez kapcsolódó rendszeres kifizetéseket is vállalhatnak. Egy kisebb település számára ezek számottevő, hosszabb távon tervezhető bevételt jelenthetnek. A földtulajdonosoknak a területhasználati megállapodások biztosíthatnak további jövedelmet.
A pénzügyi előnyök mellett ugyanakkor a helyi elfogadottság legalább ilyen fontos. A szélerőművek megváltoztatják a tájképet, zajhatásuk lehet, telepítésüknél pedig a madár- és denevérállomány védelmét is figyelembe kell venni. A településeknek és a beruházóknak ezért már a tervezési szakaszban tisztázniuk kell a lakossággal, milyen környezeti hatásokra, közlekedési terhelésre és gazdasági előnyökre lehet számítani. Az átlátható egyeztetés későbbi konfliktusokat előzhet meg.
Az első tender előzetes eredményeit legkésőbb 2026. december 13-ig teszi közzé a MEKH, az új kapacitások legkorábban 2030 őszén csatlakozhatnak a hálózathoz. Addig a nyertes vállalkozásoknak a finanszírozási, engedélyezési és műszaki feltételeket is teljesíteniük kell. A következő évek fejlesztési ütemét jelentősen befolyásolja majd a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, az új csatlakozási pontok kijelölése és a további pályázatok meghirdetése.
